Borsfű-pereszlény, szöszös fű (Clinopodium vul-gare). Ajakosok (Labiatae). 30—60 cm. Szára rendesen egy­szerű, sűrűn és puhán gyapjas. Levelei tojás alakúak, aprón fűrészesek. Bíborpiros virágai tömött, sokvirágú örvökben fejlődnek- A csésze kétajakú, hegyes és szőrös murvák fog­ják körül; csöve nincs befűződve. Terem száraz, vagy kissé nyirkos erdőkben, gyepükben, az egész országban. Teljes cikk »

Piros bazsarózsa, pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis). Boglárkafélékhez (Ranunculaceae) tartozik. 30—90 cm. Némely gyökere vékony és hosszas répává vastagszik. Levele kétszer háromosztatú. Középső levélkéje lefut a nyélre, három­felé hasadt, vagy háromosztatú és karéjai hosszúkás lándzsásak. Virága magános, öt vagy sokszirmú. Két alakja van. Egyiknél a levél fonáka fehéres-zöld, nem fényes, a virág ötszirmú, vagyis nem teljes — ez a vad bazsarózsa (Paeonia peregima), amely hazánk délkeleti hegyvidékén szórványosan fordul el. A másiknál a levél fonáka fényes, a virág teljes, ez a kerti bazsarózsa.

Használata: A bazsarózsának gyökere, viráglevele és magva van használatban. Friss gyökere édeskésen kesernyés és összehúzó erejű. Cser- és keményítőliszten kívül, illő narkotikus olajat is tar­talmaz, ami kábítólag hat. Emiatt egyesek, a mérges természetűek közé sorolják. Görcsök ellen sikerrel használható úgy gyermekeknél, mint nőknél, ha havibajukat erős görcsök előzik meg. Leghatásosabb a friss gyökér kipréselt nedűje. Nyavalyatörésnél (epilepszia) is alkalmazzák.
A viráglevelek hasonló hatásúak. Több cseranyagot, mint keményítő lisztet tartalmaznak.

Használata: A mozsárba 30—40 magot tesznek, arra 2 deci forró vizet töltünk, s a magvakat a vízben addig törjük,amíg a víz fehér lesz, azután megszűrjük. A léből a nyavalyatöréses gyermeknek 3—4 evőkanállal kell beadni naponként. Gyomorgörcsben szenvedő nők, a bazsarózsa gyökerét porrá zúzzák és abból egy kés­hegynyivel, 1 deci citromvízben feloldva, este bevesznek.

Orvosi csikorka, ínnyújtó fű. Isten kegyelme, kegyelemfű, réti csikorgófű (Gratiola officinalis). Tátogatók (Scrophulariaceae) faja. 8—30 cm. Tőkéje terjedő, ágas; szára fölálló, rendszerint ágtalan, felső részében négyélű. Levelei lándzsásak, nyeletlenek, fűrészesek, esetleg — kivált az al­sók— ép élűek. Teljes cikk »

Citromszagú mézfű, citromfű, citromszagú melissa, gyógyító méhfű, kerti méhfű, mézeiké, mézgáncs, orvosi méhfű (Melissa officinalis). Ajakosak (Labiatae). 30—80 cm. Szára rendszerint ágas és gyapjas, levelei nyelesek, tojás alakúak,  tompák, csipkések, vagy csipkésen fűrészesek; Teljes cikk »

Csattanó maszlag, bariska, csattantó csudafű, dögfű, maszlagos redőszirom,  puttyantó, töviskés disznó, tövisalma, tölcséres bilindek (Datura stramónium). Ebszőlőfélék (Solanaceae). 20—100 cm. Teljes cikk »

Magyar királydinnye, koldustetű, földi súlyom, sulyomszurdáncs (Tribulus orientalis). Királydinnyefélék (Zygophyllaceae). 10—40 cm. Szára tövön ágas és földre csepült. Levelei szárnyasak, 7—13 levélkével. Levélkéi nyelesek, 5—8 mm hosszúak és rendszerint 2 mm szélesek. Teljes cikk »