Kategória


Archive for március, 2011

Az ajakosvirágúak családjába (Labiatae) tartozó gyöngyajak nemzetség 4 faja közül nálunk ket­tővel, a szúrós és a pemete gyöngyajakkal találkozhatunk. A szúrós gyöngyajak száraz és üde gyomtársulásokban, parlagokon és akácosok­ban él. 30-200 cm magas, négyélű szárú évelő növény.

 

 

Teljes cikk »



Erdei raponca (Phyteuma Spicatum)

Erdei raponca, varjúköröm, (Phyteuma Spicatum) Csengettyűkefélék (Campanulaceae). 30-100 cm. Gyökere répaszerű, alsó levelei kerekdedek, hosszúkás tojás alakúak mindig szíves vállúak és egyenetlenül csipkésen fűrészesek. 

Teljes cikk »



Tarka rigó pohár, asszonyi lábbeli, erdei sárga papucs, galambbegy, kakukkvirág,  Boldog asszony papucsa, Mária cipellője, Mária cipőkéje, tarka cipőcim, Yénus-sarucska (Cypripedium calceolus). Kosbor­félék (Arhidaceae). 25—50 cm.

Teljes cikk »



Az orvosi ziliz vagy fehér mályva hazánkban igen elter­jedt évelő növény, melyet nádasokban, mocsa­rakban, szikes réteken, ártéri legelőkön sokfelé megtalálhatunk. Embermagasságot is elérő szá­rai, illetve levelei csillagszőröktől molyhosak.

 

Teljes cikk »



Közönséges Párlófű  – Apróbojtorján – Agrimonia eupatoria L. Levelei páratlanul szárnyaltak, apró sárga virá­gai hosszú, tömött füzérbe rendeződnek, jú­nius-augusztusban nyílnak. Hazánkban a kö­zönséges párlófüvön kívül a nála jóval ritkább szagos párlófű (A. odorata) is előfordul.

 

Teljes cikk »



Hazánkban nyíres fenyvesekben, he­gyi cserjés legelőkön gyakori, a Duna-Tisza közi homoki nyáras borókásokban tömeges. Örökzöld nyitvatermő, kétlaki cserje vagy fa. Ár alakú levelei hármas örvökben állnak. To­bozbogyói két év alatt fejlődnek ki, éretten kékes hamvasak, feketék, édeskés ízűek, gyantaillatúak.

 

Teljes cikk »



Festő rekettye, festővirág, nyúlrekettye, nyúlvessző, pogány ékesség, sárga festőfű (Genista tinctoria). Hüvelyesek (Leguminosae). 30 — 60 cm. Szára és ágai vesszősek, levelei lándzsásak, vagy kerülékesek: rendszerint legalább szélükön kissé szőrösek, ritkán kopaszok.Sárga virágai egyenként fejlődnek, lándzsás, murvás hónaljában és kivált ágasabb példányokon, kúpos fürtöt képeznek. Pártája és hüvelye kopasz.

Teljes cikk »



A fészkes virágzatúak családjába (Compositae) tartozó 5 székfűfaj Eurázsiában él, de a kamilla már Amerikában és Ausztráliában is meghono­sodott. Nálunk mindenfelé előfordul, vetésekben, utak mentén, gyomtársulásokban és házak kö­rül gyakori. A Tiszántúl szikes területein nagy tömegben láthatjuk. Itt sokfelé fehérre festi virágaival a szikes pusztákat. Vakszikfoltokon, kiszáradó, iszapos szikes tófenéken is megte­lepszik. E vidéken nagy mennyiségben gyűjtik vadon.

Teljes cikk »



Orvosi pemete, fejér pemete, peszerce, pöszerce (Marrubium vulgare). Ajakosak (Labiatae). 20—60 cm. Az egész növény fehér molyhú; szára tövén ágas. Levelei nyele­sek, kerekded tojás alakúak, ráncosak és egyenetlenül fűrészesek.
Virágai gazdag virágú, gömbös örvökben fejlődnek. Csészéje tíz, szúrós, kampós, szálkahegyű foggal; a párta szennyes-fehér. Fűszeres illata kellemes.

Teljes cikk »