Kategória


Archive for május, 2011

Az ibolyafélék családjába (Violaceae) tartozó nemzetség mintegy 500 faja főként az északi féltekén és az Andokban honos. Az illatos ibo­lya nálunk a bükkösökben, gyertyános-tölgye­sekben, száraz tölgyesekben, cserjésekben, li­geterdőkben, törmelék- és szurdokerdőkben helyenként tömegesen nő.

 

Teljes cikk »



Fehér zászpa – Veratrum – album L.

A liliomfélék családjába (Liliaceae) tartozó zászpa nemzetség 25 tagja az északi féltekén él, az Európában előforduló mindkét faj nálunk is honos. A fehér zászpa élőhelye Észak-Afrikára és Eurázsiára terjedt ki. Mocsaras réteken, nyir­kos, erdős helyeken, havasi pásztorszállások környékén tenyésző erőteljes, termetes, pelyhes-molyhos évelő növény.

Teljes cikk »



A tátogatófélék családjába (Scrophulariaceae) tartozó nemzetség mintegy 360 tagja eurázsiai elterjedésű, csupán Kis-Ázsiában 228 fajuk él. A szöszös ökörfarkkóró nálunk mindenfelé gya­kori, leginkább legelőkön, kaszálókon, mocsár­réteken, szikes és homokpusztákon tenyészik.

 

Teljes cikk »



A fakinfélék családjába (Loranthaceae) tartozó nemzetség 100 faja közül Európában kettő ho­nos. A fehér fagyöngy domb- és hegyvidékein­ken gyakori. Párás környezetet kedvelő, fák koronájában félélősködő életmódot folytató, szabályos alakú örökzöld cserje.

 

Teljes cikk »



A csalánfélék családjába (Urticaceae) tartozó nemzetség 45 faja főleg az északi féltekén ter­jedt el. A nagy csalán hazánkban mindenütt közönséges és gyakori. Liget-, láp- és szurdok-erdők száraz tölgyesek jellegzetes és tömeges aljnövényzete. Kellemetlen, ház körüli, kétlaki évelő  gyomnövény.

Nagy csalán - Urtica dioica L.

Teljes cikk »



Vidrafű: A vidrafű nemzetség egyetlen tagja, a tárnicsfé­lék családjába (Centianaceae) tartozik. Az egész északi félteke mérsékelt éghajlatú terüle­tén elterjedt. Nálunk szórványosan fordul elő, édesvizű lápok, sekélyes helyek jellemző növé­nye az Alföldön.

Teljes cikk »