Kategória






A nyír a régi időktől fogva szent fának számított. A mérsékelt égövi Európában és Észak-Skandináviában is nő, de a nyírfa Észak-Amerikában és Ázsiában is őshonos, egészen Japánig. A nyírfával tavaszi fesztiválokon is találkozhatunk, és a májusfa, amelyet egyes falvakban szokás felállítani, szintén nyírfából készül.



A nyír azonban a természetgyógyászatban is nagy szerepet játszik, a fának szinte minden részét felhasználják gyógyászati célokra. Gyógyhatása sokoldalú, többek között vértisztító és vizelethajtó hatással rendelkezik. A nyírfa leveleit, rügyeit és nedvét főként vese- és hólyagbetegségek ellen, valamint a szép bőrért és hajért alkalmazzák. Különösen hólyaggyulladás, vesegyengeség, vesekő, köszvény, reuma, ödéma és ekcéma, bőrallergiák ellen vetik be, valamint a cukorbetegség enyhe eseteiben, köhögésnél és hasmenésnél éppúgy segítségül hívják, mint hajhullásnál és korpa ellen.

A legelterjedtebb alkalmazása a nyírlevelekből és rügyekből készült tea. Ennek erős vizelethajtó hatása van, és segít reuma, köszvény és anyagcsere-betegségek ellen. Ha több héten keresztül naponta három csészével iszunk a nyírfateából, egyes esetekben akár a vesekövek is feloldódhatnak. Ha makacs bőrbetegségekben szenvedünk, ihatjuk is a nyírből készült főzetet, de használhatjuk lemosás vagy fürdő formájában is.

Külsőleg alkalmazva felhasználhatjuk a leforrázott nyírfakérget is. A nyírfa nedvét március és május eleje között nyerik. Ezt a lét naponta lehet inni – éspedig 2-3 pálinkáspohárral. A nyírfanedv külsőleges felhasználásra is alkalmas. Például serkenthetjük vele a hajnövekedést. Ehhez dörzsöljük be nyírfalével a fejbőrt.

Egy természetgyógyászatban használatos további szer a nyírfaszén, amelyet a patikákban vásárolhatunk meg. A nyírfaszén hasmenés ellen jó. A nyírfakátrány a nyír fájából, kérgéből és gyökeréből áll.

Krónikus bőrbetegségek esetén alkalmazható.

 

Forrás: Gyógyszer Nélkül