Kategória






A burgonyafélék családjába (Solanaceae) tarto­zó beléndek nemzetség 15 faja Nyugat-Európá­tól Kelet-Ázsiáig honos. A beléndek az egész országban elterjedt, a síkságtól az alhavasokig.



 

Behurcolva minden földrészen meghonoso­dott, és kozmopolitának tekinthető. Gyomtár­sulások, szemétdombok, parlagok és legelők növénye. Enyves tapintású, bársonyos mirigy­szőrös, kellemetlen szagú, egy- vagy kétéves, erőteljes növény. Levelei tojásdadok, karéjosak, szárra futók. Májusban-júliusban nyíló, korsó alakú virágai piszkos halványsárgák, ibolyaszínű erezettel és bíbor torokkal. Termése kupakkal nyíló tok.

A népi gyógyászatban magvait szuvas fogak­ba tették a fájdalmak enyhítésére. Leveleit gyógyfürdőkbe és szesszel készített bedörzsölő szerekhez tették, és reumás fájdalmak meg­szüntetésére használták.
A levelek (Hyosciami folium) 0,05-0,15 száza­lékban alkaloidokat tartalmaznak, melyek kö­zül a hioszciamin (atropin) és a szkopolamin a legfontosabb. Az alkaloidok terápiás alkalma­zását a nadragulyánál (Atropa belladonna) tár­gyaltuk. A levél olajos kivonatát reumás erede­tű fájdalmak kezelésére használják.