Kategória






Boróka, apró fenyő, borosán, borostyántüske, borovicskafenyő, borsfenyő, gyalogfenyő, komkék, közönséges boróka, töviskés fenyő ( Juniperus communis L ).
A Duna -Tisza közén, de hazánk más részein is nagy tömegben fordul elő. örökzöld cserje. Második éves kékes hamvas bevonatú termései szolgálják a kissé édes-, kesernyésen zamatos, nagyon aromás, kissé csípős ízű fűszert.



Ősidők óta használják fűszerként, egész, vagy őrölt állapotban. Főzelékek, saláták, savanyú káposzta, húsételek, vadpástétomok fontos ízesítője. Kitűnő ízt kölcsönöz a sertés-, és vadsülteknek, de nem hiányozhat az igényesebb pácléből sem. Fűszerkeverékeket, sonkapácokat, húsfüstölő szereket készítenek belőle.

A gyógyászatban vizelethajtóként, étvágygerjesztőként, vese-, epekő oldószerként hurutos megbetegedéseknél használják.

Kitűnő izzasztó hatású csúz-, és köszvénybántalmaknál. A bogyókból lekvárt is készítenek, melyből naponta egy-két kávéskanállal fogyasztanak vizelethajtóként, epe-, és veseműködést serkentőként. A borókából pálinkát főznek, amely a “borovicska” és az angol “gin” alkotórésze.