Kategória


Az egyik legrégebbi termesztett növényként a hagyma nem csupán népszerű táplálék, hanem fontos gyógyszer is. Róla szóló feljegyzések már rovásírásos szövegekben is fellelhetők. A hagymát az ókorban étvágygerjesztésre, tisztításra és a has puhítására használták, de fül- és szembajokon is segített. Nem véletlen, hogy a kolostori orvoslás is gyógyszerként alkalmazta a növényt. Teljes cikk »



Citromos-mézes gyömbér tea

A gyömbértea mézzel és citrommal kombinálva csökkenti a torokfájást, és a köhögést, valamint enyhíti a légúti megbetegedéseket. Kutatások szerint, antioxidáns tulajdonságának hála antigyulladásos választ hoz létre az orrban és a torokban. A méz nyugtató hatással van a torokra, megszünteti az irritációt. Teljes cikk »



A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó martilapu nemzetség 15 faja az északi félteke mérsékelt területein honos.  A martilapu, a homokterületeket kivéve az egész országban gyakori. Leginkább hordalék- iszapgyomtársulások, árokpartok jellemző növénye.

 

Teljes cikk »



A peremizs nemzetség mintegy 90 Óvilági fajt tartalmaz, melyek a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartoznak. Hazánkban 9 fajával, köztük a védett örménygyökérrel is talál­kozhatunk, mely ártéri gyomtársulásokban, pa­takok mentén és ligetekben ma már csak szórványosan fordul elő.

 

Teljes cikk »



A fenyőfélék családjába (Abietaceae) tartozó nemzetség 93 tagja egy kivételével az északi féltekén terjedt el. Az erdei fenyő Eurázsia hű­vös és mérsékelt éghajlatú területein Skóciától Észak-Kínáig elterjedt faj.

fenyo

Teljes cikk »



Vad székfű, nehézszagú pipitér, ebkapor, büdöske,  a közönségeshez hasonló,  (Anthemis Cotula). Fészkesek (Compositae) 15-30 cm. Szára kopasz, mirigyes foltoktól tarka.

 

Teljes cikk »



Izsóp, izsópfű, kerti izsóp  (Hyssopus officinális L).  Kissé kámforos, fűszeres illatú és enyhén kesernyés ízű növény.
A Földközi-tenger vidékéről került hozzánk. Külföldön gyakrabban, nálunk ritkábban használják.

Teljes cikk »



Szapora zsombor, nőstény-szaporafű, patikai repcsény, szapora szegecs, toroktísztító fű, kányagyom  (Sysimbrium officinale). Keresztvirágúak (Cruciferae) 30-60 cm.

Teljes cikk »



Pompás örvénygyökér (Inula Helenium). Fészkesek (Compositae). 1-1.5 m.
Szára felül borzas és kevéssé ágas. Levelei nagyok, szíves tojásalakúak, kihegyezettek, egyenetlenül fogasak és visszájukon bársonyosan molyhosak. A szárlevelek szárölelők. Nagy fészkei magányosan állnak az ágak végén. Aranyszínű nyeles virágai keskenyek és hosszúak. Hazája Kis-Ázsia., orvosi növénynek ültetik., árkok szélén, nedves réteken, lakások körül el is vadul.

Teljes cikk »



A legenda szerint ezt a növényt Rafael arkangyal mutatta meg egy tüdőbetegnek, aki gyógyulást keresve az erdőbe menekült. Innen kapta nevét: Angelika ( Angelica archangelica L ), angyalfű, angyalgyökér, angyelika, orvosi angelika. Európában magasabb hegyvidéken honos, hazánkban termesztett kétéves növény. Gyökerét használják ízesítőként. Régi fűszer-, és gyógynövény. Különlegesen kellemes, aromás szaga és édeskés kesernyés íze miatt a gyomorkeserű likőrök alapanyaga.

Teljes cikk »



Kőrisfa, bűvös kőrisfa, sebfa, ( Fraxinus excelsior ). Olajfélék. ( Oleaceae ). 18-36 m.

Teljes cikk »



Útszéli zsázsa, borserejű fű, borsfű,  borsika, borsika torma, rezsuka, sásafű, szépítőfű, Törökországi torma,  pórmustár ( Lepidium Draba ). Keresztesek ( Cruciferae ). 15-50 cm.

Teljes cikk »



Pompás nőszirom, ékes vagy német kardliliom, ( Iris germanica ). Nősziromfélék ( Iredacéae ). 30-90 cm.

Szára többvirágú, s tőleveleinél jóval hosszabb. Murvái virágzáskor felül hártyásak. Virágai nagyok, sallangjai 8-10 cm. hosszúak. A külső sötétkékes, violaszínűek, a belsők világosabbak. Illata nem erős, de kellemes. Elterjedt kerti virág.

Teljes cikk »