Kategória


A ginzeng (Panax) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó nemzetség.

A kínaiak jensennek, azaz embergyökérnek hívják. Nem annyira az emberre kifejtett hatásai (szellemi és fizikai erőnlétfokozó, afrodiziákum), mint inkább a gyökér alakja miatt. Számos, Magyarországon is kapható, kínai eredetű potencianövelő készítmény alapanyaga. Teljes cikk »



Borsmenta: a karcsúság szakértője

A borsmenta tea a karcsúság varázsitala, elűzi a nassolási vágyat, salaktalanít, és kiváló görcsoldó. Illóolaja jótékonyan hat az epeműködésre is. Fogyassz belőle naponta 2-4 csészével. A borsmenta levele illóolajat (benne mentolt, mentont, mentofuránt), cseranyagokat, és flavonoidokat tartalmaz.Az illatos növény felveszi a versenyt a gyógyszerekkel. Fordulj hozzá panaszaid enyhítésére!
Teljes cikk »



A levendula nyugtató, feszültségoldó hatása miatt kifejezetten alkalmas stresszoldásra. Cserzőanyagok, linolool- és linalil-acetát-tartalmú illóolaj található benne. Egy teáskanálnyi szárított virágot önts le másfél deci forrásban lévő vízzel, hagyd állni lefedve tíz percig. Kevés mézzel ízesítve, lefekvés előtt fogyaszd.

Teljes cikk »



A málna levelet felhasználhatod egy finom teához, ezt a növényt évszázadok óta használják gyógyításra, amellett, hogy csillapítja a görcsöket, kiváló emésztési zavarok kezelésére, és a meghűléses betegségek ellen is alkalmazható. A málnalevél ferulic savat tartalmaz, ami jótékony hatással van a méhizomzatra. Egy csésze teához forráz le egy kanál szárított málnalevelet, és takard le 10 percre. A megfelelő hatás elérése érdekében fogyassz belőle napi 2-3 csészével.

Az ősi tibeti orvoslás többek között málnalevél alkalmazását javasolta idegbetegségek, valamint súlyos és makacs fertőzések gyógyítására. A málnalevélteát elsősorban emésztőrendszeri panaszok, különösen hasmenés és gyomorfájás ellen fogyasztják.

Teljes cikk »



Ezt a különleges gyógynövényt régóta alkalmazza az indiai konyha, a kurkumának köszönheti tulajdonképpen a curry aranysárga színét.

kurkuma

Előszeretettel használják az ayurvédikus gyógymódok bakteriális fertőzések kezelésére, valamint cukorbetegség, rák, emésztési zavarok, ízületi és izomfájdalmak ellen. Természetes antibakteriális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása van, és régóta alkalmazzák kiegészítő kezelésként daganatos betegségek, és ízületi gyulladások gyógyításában. Egy 2007-ben végzett tanulmány szerint, a kurkumában található hatóanyagok, gátolják a gyulladásért felelős vegyi anyagokat a szervezetben. Mindezen tulajdonságának hála kiváló fájdalomcsillapító, megtalálhatod folyékony, vagy kapszula formájában is.



A mentacsalád eme tagja Európában és Ázsiában őshonos, de mára meghonosították Észak-Amerikában is, természetes görcsoldó, és nyugtató, pozitív hatással van az idegrendszerre. Gyakran alkalmazzák kólika, emésztési zavarok, és általános fájdalmak ellen. Emellett 2011-es kutatások bebizonyították, hogy illóolajokkal kombinálva kiválóan használható rovarriasztóként is. Hátfájás esetén fogyaszd gyógyteaként napi két-három alkalommal.



A fahéj és kakukkfű kombinációja felgyorsítja a gyógyulási folyamatokat, mivel erősíti az immunrendszert. A fahéj leginkább melegítő hatásáról ismert, mely kifejezetten jól jön megfázás, vagy más betegség esetén. A kakukkfűre legtöbben csak kulináris növényként gondolnak, pedig valójában számos gyógyászati tulajdonsággal bír. Erős antimikróbális tulajdonsággal bír, erősíti az immunerndszert, és segít megelőzni a visszatérő fertőzéseket. Kutatások szerint gyógyítja a kiválóan alkalmazható a felső légutak kezelésére, gyógyítja a szamárköhögést, köszönhetően a benne lévő illóolajoknak, és flavonoidoknak. A fahéj különleges ízt kölcsönöz, és jó hatással van az emésztésre is.

Elkészítése: Forralj fel vizet egy lábosban, majd vedd le a tűzről és adj hozzá 4 teáskanál kakukkfüvet, és két fahéjrudat. Fedd le, és hagyd állni kb. 15 percig, végül szűrd le. A főzetből igyál naponta 2-3 csészével a betegség alatt, és a tünetek elmúlás után még néhány napig.



Európába a törökök révén került a XVI. század közepén, és a földrész délibb felén sok helyütt, így nálunk is meghonosodott. Álló, vagy lassan folyó édesvizek partjain, sekély vízállásokban, melegebb fekvésű területeken találkozhatunk vele. Élőterének szűkülése miatt nálunk védelemre szorul. A nemzetség másik tagját, a keskeny levelű kálmost (A. graminifoli-us) dísznövényként hazánkban is ültetik.

Teljes cikk »



A cickafarkfüvek egyszerű vagy szeldelt levelű növények a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjából. A nemzetség mintegy 85 fajából 21 a Kárpát-medencében is őshonos.

 

 

Teljes cikk »



A közönséges kígyószisz hazánkban a síkságtól a havasig mindenütt előforduló, talajban nem válogató, közönséges gyomnö­vény. Az érdeslevelűek családjába (Boraginaceae)  tartozó kígyószisz nemzetség fajai Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak- és Dél-Afrikában te­nyésznek.  Különösen gyakran láthatjuk parlagokon, töltéseken, árok- és útszéleken, vágásokban, gyomtársulásokban, mezőgazdasági kultúrák­ban, legelőkön és homokpusztákon. Karógyö­keres, 30-100 cm magas, egyszerű vagy elága­zó szárú, kétéves növény.

Teljes cikk »



A kis ezerjófű rendkívül alak-gazdag és változékony, 6 alfajt is elkülönítettek belőle. A tárnicsfélék családjába (Gentianaceae) tarto­zó ezerjófű nemzetség 30 fajának többsége az északi féltekén él, kivéve egy Ausztráliában és egy Chilében honos fajt. Nálunk is több faja honos.

 

Teljes cikk »