Kategória


A fészkes virágzatúak családjába (Compositae) tartozó 5 székfűfaj Eurázsiában él, de a kamilla már Amerikában és Ausztráliában is meghono­sodott. Nálunk mindenfelé előfordul, vetésekben, utak mentén, gyomtársulásokban és házak kö­rül gyakori. A Tiszántúl szikes területein nagy tömegben láthatjuk. Itt sokfelé fehérre festi virágaival a szikes pusztákat. Vakszikfoltokon, kiszáradó, iszapos szikes tófenéken is megte­lepszik. E vidéken nagy mennyiségben gyűjtik vadon.

Teljes cikk »



Kakukkfű-fajok – Thymus marschallianus

Az ajakosvirágúak családjába (Labiataet)  tartozó mintegy 350 tagú kakukkfű nemzetség hazánk­ban 12 fajjal, számtalan alfajjal és változattal képviselteti magát.

Leginkább száraz lejtők, sziklagyepek, homok- és löszpuszták, bokorer­dők, legelők, hegyi-havasi rétek, sziklás helyek növényei, melyek napfényes, meleg fekvést kedvelnek. Törpecserjék vagy megfásodó éve­lők. Köztük sok gyepesedő, tarackoló faj talál­ható.

Teljes cikk »



Az északi féltekén honos pimpó nemzetség a rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozik, és közel 500 fajt számlál. Hazánkban is számos faja honos. A libapimpó nálunk mindenütt gya­kori, különösen az Alföldön tömeges.

Nedves libalegelők, mocsárrétek, kaszálók, árokpartok jellegzetes, vastag gyöktörzsű, alacsony, tarackoló évelő növénye. Levelei páratlanul szár­nyaltak.

Teljes cikk »



A kis ezerjófű rendkívül alak-gazdag és változékony, 6 alfajt is elkülönítettek belőle. A tárnicsfélék családjába (Gentianaceae) tarto­zó ezerjófű nemzetség 30 fajának többsége az északi féltekén él, kivéve egy Ausztráliában és egy Chilében honos fajt. Nálunk is több faja honos.

 

Teljes cikk »



Utak szélén, árokpartokon, parlago­kon, löszpusztákon, sziken, vagy gyomtársulá­sokban mindenütt előfordul. A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó katáng nemzetségnek 8 tagja van, me­lyek közül a mezei katáng egyike a legelterjed­tebb és legközönségesebb hazai évelő növé­nyeknek.

Mezei katáng (katángkóró) Cichorium Intybus L

Teljes cikk »



A hazánkban élő 4 galagonyafaj közül a  feketés termésű nagyon ritka. A feltűnő piros gyümölcsöt érlelő egybibés és a cseregalagonya közönséges és elterjedt. Mindkettő igen változó tövises cserje, ritkábban 10 méter magasra megnövő kis fa. Hazánkban az egybibés galagonya a gyakoribb.

 

Teljes cikk »