Kategória


A kapor többet tud annál, minthogy csak a savanyúságok fűszere legyen. A kaprot mint természetes gyógyítótmár az egyiptomi civilizáció kezdete óta használják, okkal. Az ókori orvosok a jó illatú kaprot, mint emésztés elősegítőt és gázhajtót használták. Tartósító hatásán kívül, megküzd a fertőzésekkel is.


Csilipaprika (Capsicum frutescens)

csilipaprika a trópusi vagy szubtrópusi égövön termesztett csípős termésű paprikafajták összefoglaló neve, amelyek közül egyesek a cserjés paprika  (Capsicum frutescens), mások a közönséges paprika  (Capsicum annuum), a bogyós paprika (Capsicum baccatum) vagy a kínai paprika (Capsicum chinense) fajok változatai. Ezekből készítik a Cayenne-i bors nevű fűszert, a  chilifűszer keverékek meghatározó alkotóját. Magyarországon egy apró termetű változata díszpaprikaként ismert.

csilipaprika Teljes cikk »



Mézzel gyógyító hatású!  Terméséből készült lekvár  hasfogó. Immunrendszer- és idegerősítő, méregtelenítő és vértisztító. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű.

 

Teljes cikk »



Egészségügyi szempontból két leggyakoribb fajtája a leghasznosabb: a kerti és az orvosi zsálya. Mindkettőt használhatod izzadás ellen, illetve emésztőrendszeri panaszokra. Napos időben szedjük a levelét.

Használhatjuk görcsök, mirigybántalmak, végtagreszketés, májműködéssel összefüggő betegségek, puffadás, gyomor- és bélbántalmak, hasmenés megszüntetésére, fogínysorvadás ecsetelésére. Teljes cikk »



Az orbáncfű pozitívan befolyásolja a hangulatot, ezért alkalmas az enyhe, illetve a közepes erősségű depresszió kezelésére. Gyógyászati célra a teljes virágzó növényt használjuk frissen és szárítva. Alkalmazhatjuk idegesség, ingerlékenység, alvászavar, lelki bántalmak, valamint rendellenes vérzések esetén.

Teljes cikk »



Az Óvilág mérsékelt éghajlatú területein elter­jedt nemzetség az ajakosvirágúak családjába (Labiatae) tartozik. Rendszertanilag rendkívül bonyolult. A 25 elfogadott fajból 10 alapfaj és 4 állandósult hibrid található Európában, nagy részük nálunk is előfordul.

 

Teljes cikk »



A hangafélék családjába (Ericaceae9 tartozó áfonya nemzetség 450 faja Eurázsiában, Észak-és Dél-Amerikában, valamint Délkelet-Afriká­ban található. A fekete áfonya nálunk a Dunán­túl nyugati peremén és az Északi-Középhegységben szórványos. A Kárpátok egész vonulatá­ban, főleg savanyú talajokon gyakori.

 

Teljes cikk »



A fészkes virágzatúak családjába (Compositae) tartozó 5 székfűfaj Eurázsiában él, de a kamilla már Amerikában és Ausztráliában is meghono­sodott. Nálunk mindenfelé előfordul, vetésekben, utak mentén, gyomtársulásokban és házak kö­rül gyakori. A Tiszántúl szikes területein nagy tömegben láthatjuk. Itt sokfelé fehérre festi virágaival a szikes pusztákat. Vakszikfoltokon, kiszáradó, iszapos szikes tófenéken is megte­lepszik. E vidéken nagy mennyiségben gyűjtik vadon.

Teljes cikk »



Levelei ülők, átellenes állásúak, lándzsásak. Virágai tömött füzérben állnak, bíborpirosak, lilák június–augusztusban nyílnak. Az Alföldön közönségesebb a hasonló helyeken tenyésző, de a szi­kes talajokat is jól tűrő és ott jellegzetes kecse­sebb vesszős füzény (L. virgatum).

 

Teljes cikk »



A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozó ber­kenye nemzetség 85 faja az északi féltekén honos. A madárberkenye Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben szórványosan nő, a Kárpátokban gyakori. Igazi hegyvidéki, alhavasi faj. Bükkösök, sziklaerdők, fenyvesek és ligetek jellemző növénye. 15-20 méter ma­gasra megnövő, szabályos koronájú lombhulla­tó fa.

Teljes cikk »



A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozó mál­na – szeder nemzetség közel 250 faján kívül kö­rülbelül 2000 úgynevezett „kisfajt” írtak le a botanikusok. Hazánkban 76 fajt, emellett sok alfajt és keverékfajt tartanak nyilván.

 

Erdőkben, szurdokokban, ligeterdőkben, árokpartokon, parlagokon, különböző gyomtársulásokban mindenfelé láthatók. Évelő növények vagy cserjék, többnyire igen tüskés ágakkal. Leveleik szárnyaltak vagy tenyeresen összetettek, 3-7 fogazott levélkével.

Teljes cikk »



A porcsinfűfélék családjába (Polyonaceae) tar­tozó sóskanemzetség 200 faja főként az északi féltekén él, több fajuk, így a képünkön látható is lósóska néven ismert.

A Kárpát-medencében élő 20 sóskafajjal a szikes pusztáktól a havasi legelőkig, a lápoktól a homokbuckákig minden­felé találkozhatunk. Évelő vagy kétéves, rend­szerint vaskos, néha tarackos gyökérrel rendel­kező növények. A levelek többnyire nagyok, szíves, lekerekített, nyélbe keskenyedő vagy dárdás vállúak.  A szárak 20-200 cm magasak. Zöldessárga virágaik június – szeptemberben nyílnak. Termésük 3 oldalú makkocska.

Teljes cikk »



A közönséges kígyószisz hazánkban a síkságtól a havasig mindenütt előforduló, talajban nem válogató, közönséges gyomnö­vény. Az érdeslevelűek családjába (Boraginaceae)  tartozó kígyószisz nemzetség fajai Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak- és Dél-Afrikában te­nyésznek.  Különösen gyakran láthatjuk parlagokon, töltéseken, árok- és útszéleken, vágásokban, gyomtársulásokban, mezőgazdasági kultúrák­ban, legelőkön és homokpusztákon. Karógyö­keres, 30-100 cm magas, egyszerű vagy elága­zó szárú, kétéves növény.

Teljes cikk »