Kategória


Gyógy-,  és fűszernövény!
Eredetileg Ázsiában és Európában volt honos, ma már világszerte termesztik. Három változata ismert, a nálunk leginkább elterjedt gumós, ezen kívül a halványított és metélő zeller. Roppant kicsi a kalória tartalma (100 gr zeller 18 kal. tartalmaz). Nagyon magas a gyógyító illóolaj tartalma  (főleg a levelében és magjában).
Jelentős a mész, foszfor tartalma, a vas, kalcium, magnézium, cink.
Kiemelkedő a szerves Nátrium tartalma! Levelében magas a C-vitamin, illetve a B1-, B2-, B6-, A-, E-, K- vitamin.

Teljes cikk »



Kanadai aranyvessző – Solidaco canadensis

A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó aranyvessző nemzetség 100 tagja közül csak a közönséges aranyvessző (S. virgaurea)  honos Európában. A gyógyászat­ban a nála sokkal gvakoribb jövevényfajoknak, igy például a kanadai aranyvesszőnek van je­lentősége, amely a múlt század közepén dísznövényként került hazánkba.

 

Teljes cikk »



A mályvafélék családjába (Malvaceae) tartozó nemzetség 30 faja eurázsiai eredetű, de Észak-Amerikában is meghonosodott és terjed. Az erdei mályva hazánkban főleg házak körül, me­zőgazdasági kultúrákban, parlagokon, útszéleken, különféle gyomtársulásokban gyakori.

 

Teljes cikk »



Közönséges Párlófű  – Apróbojtorján – Agrimonia eupatoria L. Levelei páratlanul szárnyaltak, apró sárga virá­gai hosszú, tömött füzérbe rendeződnek, jú­nius-augusztusban nyílnak. Hazánkban a kö­zönséges párlófüvön kívül a nála jóval ritkább szagos párlófű (A. odorata) is előfordul.

 

Teljes cikk »



A fészkes virágzatúak családjába (Compositae) tartozó 5 székfűfaj Eurázsiában él, de a kamilla már Amerikában és Ausztráliában is meghono­sodott. Nálunk mindenfelé előfordul, vetésekben, utak mentén, gyomtársulásokban és házak kö­rül gyakori. A Tiszántúl szikes területein nagy tömegben láthatjuk. Itt sokfelé fehérre festi virágaival a szikes pusztákat. Vakszikfoltokon, kiszáradó, iszapos szikes tófenéken is megte­lepszik. E vidéken nagy mennyiségben gyűjtik vadon.

Teljes cikk »



A cickafarkfüvek egyszerű vagy szeldelt levelű növények a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjából. A nemzetség mintegy 85 fajából 21 a Kárpát-medencében is őshonos.

 

 

Teljes cikk »



Eurázsia mérsékelt égövi területein a homoktö­vis nemzetség 3 fajával találkozhatunk, melyek az olajfafélék családjába (Elaeagnaceae) tartoz­nak. A homoktövis Európában, Nyugat- és Kö­zép-Ázsiában honos kétlaki növény, mellyel homokdűnéken homokos hordaléktalajokon találkozhatunk.

homoktovis-hippohae-rhamnoides-l

 

Teljes cikk »



A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó martilapu nemzetség 15 faja az északi félteke mérsékelt területein honos. A martilapu, a homokterületeket kivéve, az egész országban gyakori.

Martilapu - Tussilaco Farfara

Teljes cikk »



Az érdeslevelűek családjába (Boraginaceae} tar­tozó nadálytő nemzetség 35 faja Eurázsiában honos. A fekete nadálytő hazánkban mindenfe­lé közönséges, főként a mocsárrétek, nedves kaszálók és patakpartok jellegzetes, 30-120 cm magas, erőteljes, elágazó szárú, érdes szőrökkel borított évelő növénye.

 

Teljes cikk »



Az útifűfélék családjába (Plantaginaceae) tarto­zó nemzetség mintegy 250 faja kozmopolita elterjedésű. A lándzsás útifű nálunk közönséges és gyakori, helyenként tömegesen előforduló, rendkívül változó évelő növény.

Keskeny (lándzsás) útifű - Plantaco Lanceolata L

Teljes cikk »



Ná­lunk az egész országban közönséges és gyakori, gyomtársulásokban, parlagokon, ártéri ligetek­ben, sziklás erdőkben, szemétdombokon és falak tövében. A mákfélék családjába (Papaveraceae) tartozik, és a nemzetség egyetlen tagja, mely Eurázsia mérsékelt és hűvösebb éghajlatú területein ho­nos, de már Észak-Amerikában is elvadult.

 

Teljes cikk »



A kis ezerjófű rendkívül alak-gazdag és változékony, 6 alfajt is elkülönítettek belőle. A tárnicsfélék családjába (Gentianaceae) tarto­zó ezerjófű nemzetség 30 fajának többsége az északi féltekén él, kivéve egy Ausztráliában és egy Chilében honos fajt. Nálunk is több faja honos.

 

Teljes cikk »