Kategória






A burgonyafélék családjába (Solanaceae) tarto­zó csucsor nemzetség mintegy 1400 faja közül csak 3 honos Európában. Az ebszőlőcsucsor nálunk mindenfelé gyakori és közönséges, igen változékony és alakgazdag faj. 30-200 cm ma­gas, fásodó tövű félcserje. Levelei szíves tojásdadok vagy tojásdad hosszúkásak a felsőbbek vállán fülecskék találhatók.



A virágok, gyakran dús bogernyőben, június-júliusban nyílnak, a párta színe ibolyalila. Termése tojásdad-hosszúkás, sokmagvú, fényes, élénkpiros bogyó. Az egész növény mérgező.

A népi gyógyászatban egyes vidékeken se­bek lemosására főzetet készítenek belőle, emel­lett pedig reuma ellen használt gyógyfürdőkbe teszik.

Télen a nyugalmi időszakban gyűjtött szárai (Dulcamarae stipes) szteroid glikolalkaloidokat és szteroid szaponinokat tartalmaznak, melyek gyógyszeripari nyersanyagként jöhetnek szá­mításba. Hatóanyagait több gyári készítmény is tartalmazza. Alkotórésze lehet a reumás, köszvényes betegnek szánt „salaktalanító” teakeverékeknek.