Kategória






A fenyőfélék családjába (Abietaceae) tartozó nemzetség 93 tagja egy kivételével az északi féltekén terjedt el. Az erdei fenyő Eurázsia hű­vös és mérsékelt éghajlatú területein Skóciától Észak-Kínáig elterjedt faj.

fenyo



Nálunk különösen Nyugat-Dunántúlon, és a Felvidék nyugati részén alkot szép állományokat. Erdélyben szór­ványosabb, de mint erdészeti és díszfa az egész országban, így az Alföldön is gyakori és közön­séges. Változó megjelenésű, 40 méter magasra is megnövő örökzöld, nyitvatermő fa. Kérge, a törzse alsó részét kivéve, jellegzetes sárgásvö­rös. Tűlevelei a rövid hajtásokon kettesével ülnek, enyhén csavarodottak, zöldesszürkék, 7 cm-nél rövidebbek. Tobozai legfeljebb 5-7 cm hosszúak.

A népi gyógyászatban zsenge hajtásvégeit, fiatal tobozait teának vagy szirupnak elkészítve használják étvágyjavításra, továbbá köhögés, asztma és tüdőbetegségek esetén. A hajtásokból készült főzetet reumás betegek fürdővizébe teszik. Köhögés csillapítására állatoknak is ad­ják.

A friss ágvégekből és a levelekből előállított illóolajat  légúti megbetegedések kezelésére használt inhalálószerek, valamint a reuma elleni kenőcsök és bedörzsölőszerek tartalmazzák.