Kategória






A mályvafélék családjába (Malvaceae) tartozó nemzetség 30 faja eurázsiai eredetű, de Észak-Amerikában is meghonosodott és terjed. Az erdei mályva hazánkban főleg házak körül, me­zőgazdasági kultúrákban, parlagokon, útszéleken, különféle gyomtársulásokban gyakori.



 

Felálló vagy heverő szárú kétéves vagy évelő nö­vény, hajtásai 50-150 cm magasak. A levelek kerekdedek vagy vese alakúak, többnyire karéjozottak. A virágok 4-6 cm átmérőjűek, a szir­mok rózsaszínűek, bíborosak, sötétebb erezet­tel, július—szeptemberben nyílnak.

A népi gyógyászatban az erdei mályva leve­lei mellett a papsajtmályva (M. neglecta) és az apró mályva (M. pusilla) leveleit is használják sebek és kelések kezelésére, valamint hashajtó tea elkészítésére.

Leveleit (Malvae folium) és virágait (Malvae flos) gyűjtik. A drogok 8-10 százalék nyálkát, a virágok ezenfelül antocián-vegyületeket is tartalmaznak. Légutak heveny gyulladásainak ke­zelésére, illetve az ezzel gyakran járó köhögés és rekedtség megszüntetésére használják különböző gyógyteakeverékekben. A levelek fő­zetével átitatott géz vagy vászon kelések érlelé­sére alkalmas.

Jó egészséget