<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Gyógynövények - Gyógyteák</title>
	<atom:link href="http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com</link>
	<description>Gyógynövények - Gyógyteák</description>
	<lastBuildDate>Thu, 05 Jan 2012 14:33:28 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3.2</generator>
<xhtml:meta xmlns:xhtml="http://www.w3.org/1999/xhtml" name="robots" content="noindex" />
		<item>
		<title>Fehér akác (Robinia speudoacacia)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/feher-akac-robinia-speudoacacia.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/feher-akac-robinia-speudoacacia.html#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 05 Jan 2012 14:33:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Görcsök]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Sebek]]></category>
		<category><![CDATA[Vizeletbajok]]></category>
		<category><![CDATA[görcsoldó]]></category>
		<category><![CDATA[köhögéscsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[meghűlésre]]></category>
		<category><![CDATA[sebeknél]]></category>
		<category><![CDATA[vízelethajtó]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1801</guid>
		<description><![CDATA[A pillangósvirágúak (Leguminosae) családjába tartozó nemzetség 5 tagja Észak-Amerikában él. A fehér akác eredetileg az USA keleti és középső felében honos, de már a XVIII. század első felétől telepítették hazánkban, s azóta annyira meghonosodott, hogy egyike a legkö­zönségesebb növényeknek. Az országban min­denfelé megtalálható 25 méteres magasságig megnövő, szabálytalan koronájú lombhullató erdészeti fa, melynek nagy szerepe [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/feher-akac-robinia-speudoacacia.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kocsányos tölgy (Quercus robur)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kocsanyos-tolgy-quercus-robur.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kocsanyos-tolgy-quercus-robur.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 28 Sep 2011 08:40:07 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Aranyér]]></category>
		<category><![CDATA[Fekély]]></category>
		<category><![CDATA[Gyulladás]]></category>
		<category><![CDATA[Hasmenés ( bélhurut)]]></category>
		<category><![CDATA[Sebek]]></category>
		<category><![CDATA[Vérhas]]></category>
		<category><![CDATA[állatgyógyászat]]></category>
		<category><![CDATA[fagyások]]></category>
		<category><![CDATA[gyulladáscsökkentő]]></category>
		<category><![CDATA[hasmenésnél]]></category>
		<category><![CDATA[lábszárfekély]]></category>
		<category><![CDATA[sebeknél]]></category>
		<category><![CDATA[vérhasnál]]></category>
		<category><![CDATA[vérzéscsillapító]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1796</guid>
		<description><![CDATA[A bükkfafélék családjába (Fagaceae) tartozó nemzetség 600 örökzöld és lombhullató fajt számlál, és többségük az északi féltekén él. A hazánkban előforduló 7 tölgyfaj közül a ko­csányos tölgy egyike az erdőalkotó fajoknak. Főként a síkságok jellemző tölgye, a hegyeken 6-700 méterre hatol fel. Nagy, terebélyes koro­nájú, 50 méter magasra is megnövő lombhulla­tó fa. A fiatal ágak [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kocsanyos-tolgy-quercus-robur.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Gyepürózsa &#8211; Csipkebogyó (Rosa canina)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/gyepurozsa-csipkebogyo-rosa-canina.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/gyepurozsa-csipkebogyo-rosa-canina.html#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 14 Jul 2011 09:15:11 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Szívbaj]]></category>
		<category><![CDATA[Vérnyomás]]></category>
		<category><![CDATA[csipkebogyó]]></category>
		<category><![CDATA[érelmeszesedés]]></category>
		<category><![CDATA[erősítő]]></category>
		<category><![CDATA[meg­hűlés]]></category>
		<category><![CDATA[szíverő­sítő]]></category>
		<category><![CDATA[vérnyomás]]></category>
		<category><![CDATA[vitaminpótló]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1806</guid>
		<description><![CDATA[A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozó nemzetség 100 faja az északi féltekén és a trópusi hegyekben él. Az egész rózsa nemzet­ség rendszertanilag rendkívül nehéz és tisztá­zatlan. A megjelenésében változó gyepűrózsa az Alföld kivételével mindenütt közönséges. Hegységi és dombvidéki faj. Cserjések, töviské­sek, karsztbokorerdők, bükkösök, liget- és tör­melékerdők, szénafüves lejtők, irtások, mezsgyék gyakori növénye. Erőteljes 5 méter magas­ra [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/gyepurozsa-csipkebogyo-rosa-canina.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Közönséges nyír (Betula pendula)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kozonseges-nyir-betula-pendula.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kozonseges-nyir-betula-pendula.html#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 05 Jul 2011 14:22:42 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Golyva]]></category>
		<category><![CDATA[Rheumatikus bajok]]></category>
		<category><![CDATA[Sebek]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdőbaj]]></category>
		<category><![CDATA[Vizeletbajok]]></category>
		<category><![CDATA[golyvánál]]></category>
		<category><![CDATA[reu­ma]]></category>
		<category><![CDATA[sebekre]]></category>
		<category><![CDATA[tüdőbajnál]]></category>
		<category><![CDATA[vizelet­hajtó]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1794</guid>
		<description><![CDATA[A nyírfafélék családjába (Betulaceae) tartozó nyírfák az északi félteke jól ismert lakói. A nem­zetség 60 tagjából mindössze 4 él Európában. Lombhullató növények, amelyek többnyire egylaki virágzatúak. Többségük fa, de van köz­tük bokortermetű is. Jellegzetesen leváló kér­gük fajonként igen változatos színű: hófehér, narancsszínű, rózsaszínű, rozsdavörös vagy csokoládébarna. A hegyvidékektől a síkságokig, a tundráktól a zárt erdőkig [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kozonseges-nyir-betula-pendula.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tövises iglice (Onosis spinosa L.)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/tovises-iglice-onosis-spinosa-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/tovises-iglice-onosis-spinosa-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 09 Jun 2011 11:58:16 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Ótvar]]></category>
		<category><![CDATA[Vizeletbajok]]></category>
		<category><![CDATA[ótvar kezelése]]></category>
		<category><![CDATA[pattogzás]]></category>
		<category><![CDATA[viszketés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1745</guid>
		<description><![CDATA[Az iglice nemzetség 75 faja a pillangósvirágúak családjába (Leguminosae) tartozik, melyekkel Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiá­ban találkozhatunk. A tövises iglice hazánkban az Alföld északkeleti területén kívül mindenfelé gyakori, bokros növésű, 10-80 cm magas, igen tövises, mirigyes vagy bozontos szőrű félcserje. A homoki és szikes legelők erőszakos, kellemet­len gyomja. Réteken, kaszálókon, parlagokon, gyomtársulásokban gyakori. Erőteljes főgyökere az [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/tovises-iglice-onosis-spinosa-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis L)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/parlagi-ligetszepe-oenothera-biennis-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/parlagi-ligetszepe-oenothera-biennis-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 08 Jun 2011 11:46:07 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbetegségek]]></category>
		<category><![CDATA[érelmeszesedés]]></category>
		<category><![CDATA[mozgásszervi panaszok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1739</guid>
		<description><![CDATA[A ligetszépefélék családjába (Oenotheraceae) tartozó nemzetség mintegy 80 faja Amerikában őshonos, egyes fajai a XVI. század táján kerültek Észak-Amerikából földrészünkre. Azóta robbanásszerűen elszaporodtak, és mindenfelé meghonosodtak. Több új faj is keletkezett belő­lük az Óvilágban. A parlagi vagy kétnyári ligetszépe nálunk mindenütt közönséges, de főképp töltéseken, parlagokon, ártereken, homoki gye­pekben, erdőkben, útszéleken és gyomtársulá­sokban találkozhatunk vele. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/parlagi-ligetszepe-oenothera-biennis-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Vidraelecke (Menyanthes trifoliata L.)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/vidraelecke-menyanthes-trifoliata-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/vidraelecke-menyanthes-trifoliata-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 03 May 2011 06:11:02 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Emésztési zavarok]]></category>
		<category><![CDATA[Gyomor-és bélrenyheség]]></category>
		<category><![CDATA[emésztés]]></category>
		<category><![CDATA[epehajtó]]></category>
		<category><![CDATA[étvágyja­vító]]></category>
		<category><![CDATA[gyomorerősítő]]></category>
		<category><![CDATA[vidrafű]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1736</guid>
		<description><![CDATA[Vidrafű: A vidrafű nemzetség egyetlen tagja, a tárnicsfé­lék családjába (Centianaceae) tartozik. Az egész északi félteke mérsékelt éghajlatú terüle­tén elterjedt. Nálunk szórványosan fordul elő, édesvizű lápok, sekélyes helyek jellemző növé­nye az Alföldön. Láperdőkben, hegyi lápréte­ken, magas sásokban is előfordul, de sehol sem gyakori. Mivel a lapos, zsombékos helyek iszap­jába gyökerezik, ezek lecsapolásával élettere mindinkább szűkül, így [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/vidraelecke-menyanthes-trifoliata-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Agárkosbor (Orchis morioL.)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/agarkosbor-orchis-moriol.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/agarkosbor-orchis-moriol.html#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 10 Apr 2011 16:03:45 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Hashajtó]]></category>
		<category><![CDATA[védett]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1749</guid>
		<description><![CDATA[A körülbelül 17500 fajt számláló kosbortelek családjának (Orhidaceae) 35 tagja a mérsékelt éghajlatú északi féltekén terjedt el. A pompás és különleges trópusi orchideák nem kevésbé elragadó rokonai a hazai kosborok. Hazánkban 10 faja él. Termőhelyük zsugorodása miatt vala­mennyi faj védett. A Kárpát-medencében talán leggyakoribb agárkosbor hegy- és dombvidé­kek füves lejtőin, szőrfűgyepekben, helyenként (Kalotaszeg, Mezőség) seregesen [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/agarkosbor-orchis-moriol.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Szurokfű (Oricanum vulgare L.)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/szurokfu-oricanum-vulgare-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/szurokfu-oricanum-vulgare-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 03 Apr 2011 15:58:02 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[étvágyjavító]]></category>
		<category><![CDATA[fertőtlenítő]]></category>
		<category><![CDATA[füszer]]></category>
		<category><![CDATA[kiüté­sek ellen]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[köptető]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1752</guid>
		<description><![CDATA[Az ajakosok családjába (Labiatae) 38 eurázsiai elterjedésű szurokfűfaj tartozik, melyek közül nálunk mindössze 1 faj honos. E fajjal száraz tölgyesekben, karsztbokor- és törmelékerdők­ben, cserjésekben és legelőkön találkozhatunk. Fásodó tövű, egyenes szárú, 30-90 cm ma­gas, gyöktörzses évelő. Hosszúkás tojásdad, át­ellenes állású levelei mirigyesek. Július-szeptemberben nyíló piros vagy bíborszínű virágai dús buga virágzatban álfüzérekbe tömörülnek. A virágokat [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/szurokfu-oricanum-vulgare-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Pipacs (Papaver rhoeas L.)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pipacs-papaver-rhoeas-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pipacs-papaver-rhoeas-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Apr 2011 15:57:37 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Álmatlanság]]></category>
		<category><![CDATA[Gyomorbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Idegnyugtató]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[álmatlanságnál]]></category>
		<category><![CDATA[gyomorfájás]]></category>
		<category><![CDATA[idegesség]]></category>
		<category><![CDATA[köhögéscsillapítás]]></category>
		<category><![CDATA[szépítő szer]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1755</guid>
		<description><![CDATA[A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó nemzetség közel 50 faja Eurázsia, Dél-Afrika, Ausztrália és Észak-Amerika lakója. Eredetileg a Mediterráneum volt az őshazája, de a gabo­nakultúrákból az egész földön meghonosodott. Gyakori szántóföldi gyom, de különféle gyom­társulásokban, útszéleken, töltéseken, parlago­kon, szikes és löszpusztagyepekben is közönsé­ges. Áttelelő egyéves, rendkívül változó nö­vényfaj. Szára 15-90 cm magas, többnyire erő­sen bokrosodó, merev [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pipacs-papaver-rhoeas-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

