Kategória






A fűzfafélék családjába (Salicaceae) tartozó né­pes nemzetség több mint 300 faja mérsékelt és hideg éghajlatú területeken él, az északi félte­kén mindenütt előfordulnak, a délin ritkábbak.

Fehér fűz - Salix Alba



Az európai 70 fűzből körülbelül 30 él a Kárpát-medencében. Barka virágzatú, széllel porzódé növények. A fehér fűz Eurázsiában hatalmas területeken elterjedt, termetes (20-25 méter) fa. Nálunk a sík vidékeken közönséges. Állomá­nyalkotó az ártéri puhafás fűz-nyár ligeterdőkben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran láthatjuk. Csak nedves talajú helyeken érzi jól magát. Vesszői vöröses- vagy zöldessárgák, si­mák. A levelek lándzsásak, jóval hosszabbak szélességüknél, mindkét végükön hosszan kihe­gyezettek. A levéllemez éle finoman, szabályta­lanul fűrészelt, felül zöld, kopaszodó, fonákján rányomott fénylő selymes szövésű, fehérlő. In­nen ered a neve. Sárga vesszői, erősen csüngő ágú, Tristis nevű fajtája a népszerű és gyakran ültetett szomorúfűz.

A fehér fűzfa leveleit a népgyógyászatban más fűzfafajokkal együtt sebek gyógyítására és reuma elleni fürdők készítésére használják.

A modern orvoslásban a fehér fűzfa kérgét  használják, mely 1,5-11 százalék fenolglikozidot, 8-20 százalék cserzőanyagot, továbbá flavonoidokat tartalmaz.

A drogokat  gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatá­suk miatt — reuma elleni gyógytea és gyógyfürdőkeverékek alkotórészeként használják.