Kategória






A hangafélék családjába (Ericaceae9 tartozó áfonya nemzetség 450 faja Eurázsiában, Észak-és Dél-Amerikában, valamint Délkelet-Afriká­ban található. A fekete áfonya nálunk a Dunán­túl nyugati peremén és az Északi-Középhegységben szórványos. A Kárpátok egész vonulatá­ban, főleg savanyú talajokon gyakori.



 

Lucosok, erdei fenyvesek, bükkösök  jellegzetes növénye. 15-60 cm magas, sűrűn ágas lomb­hullató cserje. Levelei élénkzöldek, 1-3 cm hosszúak, hegyesek, fűrészes élűek. A május—júniusban nyíló virágok pártái gömbösek. A termése kékesfekete, hamvas, sötétvörös levű bogyó.

A népi gyógyászatban leveleit, terméseit és a terméseiből készített gyógypálinkát használ­ják. Leveleit vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó és köhögés elleni teákba teszik, míg terméseit és a belőlük készített gyógyteát vagy pálinkát gyomorbajok és hasmenés esetén fogyasztják.

Levelei (Myrtilli folium) 5-10 százalék cserzőanyagot, flavonoidot és kevés arbutint tartal­maznak. Főként cukorbetegek kiegészítő keze­lésére használt gyógyteák alkotórésze. A 6-12 százalék cserzőanyagot tartalmazó termések (Myrtilli fructus) hasmenések megszüntetésére használhatók, akár főzet, akár lekvár formájá­ban.