Kategória






A bodzafélék családjába (Caprifoliaceae) tarto­zó nemzetségbe 20 faj tartozik, melyek mérsé­kelt égövi és szubtrópusi területeken élnek. Európában 3 fajuk honos. A fekete bodza ná­lunk mindenütt megtalálható, ligetekben, vágá­sokban tömegesen előforduló cserje vagy 10 méter magasra is megnövő fa.

Fekete bodza - Sambucus nicra



Páratlanul szár­nyalt levelei 5-7 levélkéjűek. Arasznyi széles sátorozó bogernyőben június-júliusban nyíló virágai tejfehérek vagy krémsárgák, jellegzetes illatúak. Gömbölyded fekete csonthéjas bogyó­termésének lilásvörös festőiévé van.

Szintén cserje termetű, fürtös virágzatú és piros termé­sű a fürtös bodza (Sambucus racemosa), amely csak a magasabb hegyeinkben, az alhavasokig él. Megjelenésre némiképp hasonlít a fekete bodzára a gyalogbodza (Sambucus ebulus), amely 1-2 m magas, tarackoló, világos barna rostos gyökerű, nem elágazó kó­rós évelő. Virágzata fehér sátorozó bogernyő, porzói bíborszínűek, bogyója fekete. Virágai június-augusztusban nyílnak.

A népi gyógyászatban a földi bodzát és a fe­kete bodzát egyaránt használják. Terméseikből szörpöt, lekvárt készítenek, van ahol jó szív­szernek tartják. Ugyancsak mindkét faj leveleit használják sebek kezelésére. A földi bodzát helyenként állatok alá teszik, hogy a betegsége­ket megelőzzék. A fekete bodza virágait leg­gyakrabban meghűlés és köhögés elleni teának fogyasztják.

A fekete bodza virágait  és terméseit  egyaránt gyűjtik. A virágok 0,03-0,14 százalék illóolajat, 0,7-1,8 százalék flavonoidot tartalmaznak. A termések 3 százalék cserzőanyagot, 7,5 százalék cukrot, 0,01 százalék illóolajat, 0,2-1,0 százalék antocián-glikozidot, valamint gyümölcssavakat tartal­maznak.

A virágok főként a légutak gyulladásos megbetegedéseinek kezelésére, valamint szék­rekedések megszüntetésére javallott teakeve­rékekben használják, a terméseket pedig a ma­gas vitamintartalmú gyümölcstea keverékek al­kotórészeként.