Kategória






Fekete nadálytő, forrasztó fű, madár-, vagy nadálygyökér, összeplántáló fű, sarkos fű, nadár ( Symphytum officinale ). 30-100 cm. Gyökere húsos.
Az egész növény merev szőröktől érdes. Levelei a száron hosszan lefutók, az alsók nagyok, tojásdadok vagy lándzsásak, hosszú szárnyas nyéllel. Partája csöves, rózsaszínű, lila vagy bíbor, ritkán sárgásfehér, torokpikkelyei árszerűek.



Makkocskái fényesek, simák, belső oldalukon éles szegletekkel. Terem vízenyős réteken, árkok szélén és vizek partján az országban.

Használata: A növény gyökerét használják: a gyökér frissen s szárított állapotában nyálkás, összehúzó és kesernyés. Mint összehúzó szer adstringens, a gyökér borban vagy vízben főzve hasmenésnél, vérhányásnál, tüdővésznél, nyújt a betegnek gyógyulást.

Külsőleg a gyökér pora, ha az orrba szívjuk, orrvérzést állít el: ja meg péppé gyúrjuk s borogatásnak alkalmazzuk, csonttörést forraszt. Az aranyér szűltelen folyását is megállítja, ha a gyökér porából borral, vagy írós vajjal kenőcsöt csinálunk és azt kenésre használjuk.

Az állatgyógyászatban a gyökérnek, mint gyógyszernek, csak azon betegségeknél van helye, amelyek nyálkás, összehúzó szereket kívánnak. Véres vizeletnél, tartós hasmenésnél, az adagolása a következő: 1 rész nadályfű- gyökeret 10-12 rész vízben felére főzünk és a főzetből lónak, szarvasmarhának 30-50 gr. juhoknak, disznóknak 15-25 gr. kutyáknak 2-4 gr. óránként adunk be.

Erős vérzéseknél a gyökér porát külsőleg alkalmazzuk a vérzés megszüntetésére.

A kis nadályfűnek ( Symphytum minus ) virágai kékek és aprók.

Használata: A fű vízben, mézzel főzve, tüdőelnyálkásodásnál és belső sérüléseknél jó orvosság.

 

Külsőleg friss sebekre jó a friss fű erős főzete. Ütött vagy szakadt tagokra a fű gyökerének pépét, vagy főzetét szintúgy alkalmazhatjuk.

Jó egészséget