Kategória






Az érdeslevelűek családjába (Boraginaceae} tar­tozó nadálytő nemzetség 35 faja Eurázsiában honos. A fekete nadálytő hazánkban mindenfe­lé közönséges, főként a mocsárrétek, nedves kaszálók és patakpartok jellegzetes, 30-120 cm magas, erőteljes, elágazó szárú, érdes szőrökkel borított évelő növénye.



 

Vaskos gyökértörzsé­ből ujjnyi vastag, arasznyi hosszú gyökerek ágaznak, melyek nyálkásak, kívül feketék, belül fehérek. Levelei nagyok, tojásdad hosszúkásak, a tóállók hosszú nyelűek, a felsőbbek ülők, szárra futók. A kunkorvirágzatban álló sötét-bí­bor, piszkos rózsaszín vagy fehér virágok má­jus—júliusban nyílnak.

A népi gyógyításban jól ismerik, és gyökereit szinte kizárólag csak külsőleg használják csont­törések, zúzódások kezelésére, embereknél és állatoknál egyaránt. Néhol a leveleket is hasz­nálják sebek gyógyítására.

Gyökerei  0,5-0,8 százalék allantoint, 4-7 százalék cserzőanyagot, nyálkát, továbbá májkárosító hatású pirrolizidin-alkaloidokat tartalmaznak. Az összkivonatot, a drog­ból kivont allantoint és a nyálkát antireumatikus, hámosító és sebgyógyító hatású készítmé­nyek tartalmazzák, melyeket mozgásszervi bántalmak valamint lábszárfekély kezelésére használnak.