A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozó nemzetség 100 faja az északi féltekén és a trópusi hegyekben él. Az egész rózsa nemzetség rendszertanilag rendkívül nehéz és tisztázatlan. A megjelenésében változó gyepűrózsa az Alföld kivételével mindenütt közönséges. Hegységi és dombvidéki faj. Cserjések, töviskések, karsztbokorerdők, bükkösök, liget- és törmelékerdők, szénafüves lejtők, irtások, mezsgyék gyakori növénye. Erőteljes 5 méter magasra is megnövő, szúrós, lombhullató bokor. Ágain sűrűn álló tüskéi görbültek, horgasak. A levelek páratlanul szárnyaltak, 5-7 levélkéjűek, fű részesek, kopaszok, a levélnyelet pálhalevelek kísérik. A május-júniusban nyíló virágai halvány rózsaszínűek, ritkán fehérek, illatosak.
Élvezeti teát és bort egyaránt készítenek terméseiből. Teáját, lekvárját és szirupját szíverősítőként tartják számon, de érelmeszesedés és magas vérnyomás ellen is ajánlják. Fontos vitaminforrás, hűlések esetén is általános a használata. A nép körében igen jól ismert.
Tojásdad vagy gömbölyű, skarlátpiros színű áltermése a „csipkebogyó” (Cynosbati pseudo-fructus), amely 0,2-1,5 százalék C-vitamint, gyümölcssavakat, bioflavonoidokat és ásványi sókat tartalmaz. Vitaminpótló, erősítő és meghűléses betegségek kezelésére használt teakeverékek gyakori alkotórésze.
Szólj hozzá