Kategória






A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozó nemzetség 100 faja az északi féltekén és a trópusi hegyekben él. Az egész rózsa nemzet­ség rendszertanilag rendkívül nehéz és tisztá­zatlan. A megjelenésében változó gyepűrózsa az Alföld kivételével mindenütt közönséges.



 

Hegységi és dombvidéki faj. Cserjések, töviské­sek, karsztbokorerdők, bükkösök, liget- és tör­melékerdők, szénafüves lejtők, irtások, mezsgyék gyakori növénye. Erőteljes 5 méter magas­ra is megnövő, szúrós, lombhullató bokor.  Ága­in sűrűn álló tüskéi görbültek, horgasak. A levelek páratlanul szárnyaltak, 5-7 levélkéjűek, fűré­szesek, kopaszok, a levélnyelet pálhalevelek kísérik. A május-júniusban nyíló virágai hal­vány rózsaszínűek, ritkán fehérek, illatosak.

Élvezeti teát és bort egyaránt készítenek ter­méseiből. Teáját, lekvárját és szirupját szíverő­sítőként tartják számon, de érelmeszesedés és magas vérnyomás ellen is ajánlják. Fontos vita­minforrás, hűlések esetén is általános a haszná­lata. A nép körében igen jól ismert.

Tojásdad vagy gömbölyű, skarlátpiros színű áltermése a „csipkebogyó” (Cynosbati pseudo-fructus), amely 0,2-1,5 százalék C-vitamint, gyümölcssavakat, bioflavonoidokat és ásványi sókat tartalmaz. Közismert, hogy C-vitamin tartalomban utolérhetetlen, felülmúlhatatlan. Vitaminpótló, erősítő, csonterősítő és meghűléses betegségek kezelésére használt teakeverékek gyakori alkotórésze.