<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Gyógynövények - Gyógyteák &#187; Bőrbajok</title>
	<atom:link href="http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kategoria/borbajok/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com</link>
	<description>Gyógynövények - Gyógyteák</description>
	<lastBuildDate>Thu, 05 Jan 2012 14:33:28 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3.2</generator>
<xhtml:meta xmlns:xhtml="http://www.w3.org/1999/xhtml" name="robots" content="noindex" />
		<item>
		<title>Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis L)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/parlagi-ligetszepe-oenothera-biennis-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/parlagi-ligetszepe-oenothera-biennis-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 08 Jun 2011 11:46:07 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbetegségek]]></category>
		<category><![CDATA[érelmeszesedés]]></category>
		<category><![CDATA[mozgásszervi panaszok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1739</guid>
		<description><![CDATA[A ligetszépefélék családjába (Oenotheraceae) tartozó nemzetség mintegy 80 faja Amerikában őshonos, egyes fajai a XVI. század táján kerültek Észak-Amerikából földrészünkre. Azóta robbanásszerűen elszaporodtak, és mindenfelé meghonosodtak. Több új faj is keletkezett belő­lük az Óvilágban. A parlagi vagy kétnyári ligetszépe nálunk mindenütt közönséges, de főképp töltéseken, parlagokon, ártereken, homoki gye­pekben, erdőkben, útszéleken és gyomtársulá­sokban találkozhatunk vele. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/parlagi-ligetszepe-oenothera-biennis-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Sóskalórom (Rumex Acetosa)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/soskalorom-rumex-acetosa.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/soskalorom-rumex-acetosa.html#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 02 Jan 2011 11:03:21 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Hasmenés ( bélhurut)]]></category>
		<category><![CDATA[Láz (váltó )]]></category>
		<category><![CDATA[Rüh]]></category>
		<category><![CDATA[Varat]]></category>
		<category><![CDATA[Vérhas]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbaj]]></category>
		<category><![CDATA[hasmenésnél]]></category>
		<category><![CDATA[láznál]]></category>
		<category><![CDATA[rühnél]]></category>
		<category><![CDATA[varatnál]]></category>
		<category><![CDATA[vérhasnál]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1589</guid>
		<description><![CDATA[Sóskalórom, sóska vagy sóslórom (Rumex Acetosa). Keserűfűfélék (Polygonaceae). 50—60 cm. Szára kevés ágú. Levelei hosszúkás tojás alakúak, dárdásak, nyilas füllel, amely széles és kihegyezett; a felsők keskenyebbek, hegyes, hosszú füllel, a legfelső pedig rendesen hüvelyivel ülő; mind zöld és igen savanyú. Kürtjei szabdalva fűrészesek. Virága kétlaki, zöld, később pirosló; hosszú, szártetőző bugában. Leplének külső szeletei, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/soskalorom-rumex-acetosa.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kalinca-infű (Ajuga Chamaepitys)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kalinca-infu-ajuga-chamaepitys.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kalinca-infu-ajuga-chamaepitys.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 17 Sep 2010 10:44:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Gutaütés]]></category>
		<category><![CDATA[Izzadás]]></category>
		<category><![CDATA[Rheumatikus bajok]]></category>
		<category><![CDATA[Sárgaság]]></category>
		<category><![CDATA[Székrekedés]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbetegség]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[izzasztó]]></category>
		<category><![CDATA[kankalincainfű]]></category>
		<category><![CDATA[reumára]]></category>
		<category><![CDATA[sárgaságban]]></category>
		<category><![CDATA[székrekedéskor]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1507</guid>
		<description><![CDATA[Kalinka-infű (Ajuga Chamaepitys), csermulya, dinnyefű, fenyőfű, földi fenyő, földi tömjénfű, kalinka, köszvényfű, mezei vagy vadciprus, mézes, vagy szerecsendiószagú ibolya, szélfű. Ajakosok (Labiatae). 8-20 cm. Az egész növény gyapjas. Szára a tövön ágas, ágai rendszerint lecsepültek. Alsó levelei keskeny-szálasak., a felsők három keskeny sallangra vannak osztva. Virágai egyenként fejlődnek a levelek hónaljában., citromsárgák. Terem utak szélén, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kalinca-infu-ajuga-chamaepitys.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Közönséges cékla (Beta vulgaris)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kozonseges-cekla-beta-vulgaris.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kozonseges-cekla-beta-vulgaris.html#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 15 Mar 2009 22:34:24 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Sorvadás]]></category>
		<category><![CDATA[Székrekedés]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbetegség]]></category>
		<category><![CDATA[sorvadásnál]]></category>
		<category><![CDATA[székrekedéskor]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1209</guid>
		<description><![CDATA[Közönséges cékla (Beta vulgaris). A libatopfélékhez (Chenopodiaceae) tartozik. 50-100 cm. Gyökere húsos. Szára barázdált. Tőlevelei hosszú-nyelűek, szíves tojásdadok. Szárlevelei hosszúkás, lándzsásak. Virágai aprók, 3-5 van egy csomóban és a csomók  hosszú leveles füzérben, a maradó lepel megkeményedik. Számos fajváltozata ismert., a sovány cékla,., a burgundi cékla, vagy répa., a vörös cékla&#8212; melyet hús mellé szolgálnak [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kozonseges-cekla-beta-vulgaris.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Mustár (Sinapis alba L)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/mustar-sinapis-alba-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/mustar-sinapis-alba-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 15 Mar 2009 07:31:29 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Emésztési zavarok]]></category>
		<category><![CDATA[Epeömlés]]></category>
		<category><![CDATA[Felfuvódás]]></category>
		<category><![CDATA[Májbaj]]></category>
		<category><![CDATA[Rheumatikus bajok]]></category>
		<category><![CDATA[epebaj]]></category>
		<category><![CDATA[érelmeszesedés]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[isiász]]></category>
		<category><![CDATA[magas vérnyomás]]></category>
		<category><![CDATA[reuma]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1193</guid>
		<description><![CDATA[Mustár , angol mustár, fehér mustár (Sinapis alba L). Ősidők óta ismert és használt fűszer. A magok gömbölyűek, sárga színűek, szagtalanok, enyhén csípős ízűek.  Szinalbin glikozidát, illó és zsíros olajat, fehérjét stb. tartalmaz. A &#8220;fekete mustár&#8221;-t  (Sinapis nigra) lényegében csak a konzerv-, és a gyógyszeripar használja. A &#8220;fehér mustár&#8221; mag  sokféle betegség ellen jó. Érelmeszesedés, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/mustar-sinapis-alba-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Liba pimpó (Potentilla anserina)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/liba-pimpo-potentilla-anserina.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/liba-pimpo-potentilla-anserina.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 13 Feb 2009 11:56:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Száj-fogíny]]></category>
		<category><![CDATA[Vérhányás]]></category>
		<category><![CDATA[Vérhas]]></category>
		<category><![CDATA[Vérköpés]]></category>
		<category><![CDATA[bőrkeményedés]]></category>
		<category><![CDATA[tejcsökkentő]]></category>
		<category><![CDATA[vérhányásnál]]></category>
		<category><![CDATA[vérhasnál]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=806</guid>
		<description><![CDATA[Liba pimpó, ezüstös, vagy fehérhátúfű, isten abroszkája, lúdpázsit, pimponya, pipfű, vad varadics ( Potentilla anserina ). Rózsafélék ( Rosaceae ). 10-50 cm. Szára csepült, rendesen gyökerező. Levelei félbe szárnyasak., felső lapjukon zöldek, kissé selymesek, visszájukon mindig ezüstösek, ritkán egészen fehérek. Magányos nagy virágai, hosszú kocsányokon fejlődnek, aranysárgák. Terem az egész országban, árkok, utak szélén, főleg [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/liba-pimpo-potentilla-anserina.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Csomós görvélyfű  ( Scrophularia nodosa )</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/csomos-gorvelyfu-scrophularia-nodosa.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/csomos-gorvelyfu-scrophularia-nodosa.html#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 27 Jan 2009 12:29:11 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Daganat]]></category>
		<category><![CDATA[Rák]]></category>
		<category><![CDATA[Rüh]]></category>
		<category><![CDATA[Sebek]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbetegség]]></category>
		<category><![CDATA[bőrkeményedés]]></category>
		<category><![CDATA[bőrkiütés]]></category>
		<category><![CDATA[csomósodás]]></category>
		<category><![CDATA[rühnél]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=503</guid>
		<description><![CDATA[Csomós görvélyfű, barna gyökér, bodzacseresznye, disznóterjék, fekete cseresznye, csalán, vagy bodzafigefű, fekete csalán, sutyfű, torokgyíkfű, álarcfű, vagy vorág ( Scrophularia nodosa ) . A tátogatókhoz ( Scrophulariaceae ) tartozik. 60-125 cm. Szára négyélű, de élei nem hártyásak., kopasz, legföljebb a virágzata mirigyes. Levelei hosszúkás tojásalakúak, kétszer csipkések. Virágai laza bugában fejlődnek., olajzöldek, hátukon barnák. A [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/csomos-gorvelyfu-scrophularia-nodosa.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Palackféreg-fű ( Xyris spatula foetida )</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/palackfereg-fu-xyris-spatula-foetida.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/palackfereg-fu-xyris-spatula-foetida.html#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 26 Jan 2009 16:57:37 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Golyva]]></category>
		<category><![CDATA[Lépkeményedés]]></category>
		<category><![CDATA[Sömör]]></category>
		<category><![CDATA[golyvás]]></category>
		<category><![CDATA[lépdaganat]]></category>
		<category><![CDATA[poloska]]></category>
		<category><![CDATA[svábbogár]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=510</guid>
		<description><![CDATA[Palackféreg-fű, csizmárszfű, ( Xyris spatula foetida ).Iris foetida. Ezen fűnek levelei hosszúkásak, kétélű tőr alakúak s ha kezeink között dörzsöljük, büdösek. Virága karmasszínű, gyümölcse akkora, mint egy borsószem és piros. Terem réteken és erdős helyeken. Használata: A növény gyökere porrá zúzva ( 2 gr. 2 deci borecettel keverve ) golyvásnak ajánlható. Lépdaganatnál is használható a [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/palackfereg-fu-xyris-spatula-foetida.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Orvosi kanáltorma ( Cochlearia officinalis )</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-kanaltorma-cochlearia-officinalis.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-kanaltorma-cochlearia-officinalis.html#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 26 Jan 2009 16:37:07 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Gyógytea]]></category>
		<category><![CDATA[Száj-fogíny]]></category>
		<category><![CDATA[állatgyógyászat]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbetegség]]></category>
		<category><![CDATA[szájbajok]]></category>
		<category><![CDATA[teának]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=470</guid>
		<description><![CDATA[Orvosi kanáltorma, kanálfű ( Cochlearia officinalis ).  Keresztesek ( Cruciferae ). 15-30 cm. Az egész növény kopasz, tőlevelei hosszú nyelűek, vaskosak, fényesek és ép, vagy kanyarított szélűek. Gyakran vesealakúak., szára gyéren leveles, levelei szíves állal szárölelők. Kerekdedek, vagy tojás alakúak. Fehér virágai kellemes illatúak.  A becőke kopácsai egy-eresek, kocsányuk vízszintesen elálló. Terem szikla görgeteken, patakok [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-kanaltorma-cochlearia-officinalis.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Csilláros ökörfark kóró  (Verbascum Lychnitis)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/csillaros-okorfark-koro-verbascum-lychnitis.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/csillaros-okorfark-koro-verbascum-lychnitis.html#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 29 Dec 2008 16:40:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Bőrbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdőbaj]]></category>
		<category><![CDATA[Végbélfájdalmak]]></category>
		<category><![CDATA[Vérhas]]></category>
		<category><![CDATA[Vérköpés]]></category>
		<category><![CDATA[belsőleg]]></category>
		<category><![CDATA[bőrbetegség]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[külsőleg]]></category>
		<category><![CDATA[tüdőbajnál]]></category>
		<category><![CDATA[végbélbajok]]></category>
		<category><![CDATA[vérhasnál]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=333</guid>
		<description><![CDATA[Csilláros ökörfark kóró, ( Verbascum Lychnitis ). 50-120 cm. Szára kivált a felső részében szögletes, igen ágas., virágokkal megrakott ágai karos gyertyatartóra, vagy csillárra emlékeztetnek. A levelek fonákos és a virágzat tengelye aprón, porszerűen molyhos. Virágzata laza., kocsánya virításakor még-egyszer akkora, mint a csésze., pártája citromsárga, vagy fehér, valamennyi porzószál fehér molyhú. Terem utak szélén, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/csillaros-okorfark-koro-verbascum-lychnitis.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

