Kategória


Kategória: 'Hasmenés ( bélhurut)'

A kapor többet tud annál, minthogy csak a savanyúságok fűszere legyen. A kaprot mint természetes gyógyítótmár az egyiptomi civilizáció kezdete óta használják, okkal. Az ókori orvosok a jó illatú kaprot, mint emésztés elősegítőt és gázhajtót használták. Tartósító hatásán kívül, megküzd a fertőzésekkel is.


Csilipaprika (Capsicum frutescens)

csilipaprika a trópusi vagy szubtrópusi égövön termesztett csípős termésű paprikafajták összefoglaló neve, amelyek közül egyesek a cserjés paprika  (Capsicum frutescens), mások a közönséges paprika  (Capsicum annuum), a bogyós paprika (Capsicum baccatum) vagy a kínai paprika (Capsicum chinense) fajok változatai. Ezekből készítik a Cayenne-i bors nevű fűszert, a  chilifűszer keverékek meghatározó alkotóját. Magyarországon egy apró termetű változata díszpaprikaként ismert.

csilipaprika Teljes cikk »



Mézzel gyógyító hatású!  Terméséből készült lekvár  hasfogó. Immunrendszer- és idegerősítő, méregtelenítő és vértisztító. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1–4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű.

 

Teljes cikk »



Alacsonyan növő cserjeféleség, a hangafélék családjába tartozó, Magya­rországon a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, illetve a Bakony térségében a lejtős hegyek oldalán, valamint Győr-Moson-Sopron megye erdeiben, erdőszélein tömegesen előforduló növény. Teljes cikk »



A bükkfafélék családjába (Fagaceae) tartozó nemzetség 600 örökzöld és lombhullató fajt számlál, és többségük az északi féltekén él. A hazánkban előforduló 7 tölgyfaj közül a ko­csányos tölgy egyike az erdőalkotó fajoknak.
Főként a síkságok jellemző tölgye, a hegyeken 6-700 méterre hatol fel. Nagy, terebélyes koro­nájú, 50 méter magasra is megnövő lombhulla­tó fa.

Teljes cikk »



A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó aranyvessző nemzetség 100 tagja közül csak a közönséges aranyvessző (S. virgaurea)  honos Európában. A gyógyászat­ban a nála sokkal gvakoribb jövevényfajoknak, igy például a kanadai aranyvesszőnek van je­lentősége, amely a múlt század közepén dísznövényként került hazánkba.

 

Teljes cikk »



Az Óvilág mérsékelt éghajlatú területein elter­jedt nemzetség az ajakosvirágúak családjába (Labiatae) tartozik. Rendszertanilag rendkívül bonyolult. A 25 elfogadott fajból 10 alapfaj és 4 állandósult hibrid található Európában, nagy részük nálunk is előfordul.

 

Teljes cikk »



A hangafélék családjába (Ericaceae9 tartozó áfonya nemzetség 450 faja Eurázsiában, Észak-és Dél-Amerikában, valamint Délkelet-Afriká­ban található. A fekete áfonya nálunk a Dunán­túl nyugati peremén és az Északi-Középhegységben szórványos. A Kárpátok egész vonulatá­ban, főleg savanyú talajokon gyakori.

 

Teljes cikk »



Levelei ülők, átellenes állásúak, lándzsásak. Virágai tömött füzérben állnak, bíborpirosak, lilák június–augusztusban nyílnak. Az Alföldön közönségesebb a hasonló helyeken tenyésző, de a szi­kes talajokat is jól tűrő és ott jellegzetes kecse­sebb vesszős füzény (L. virgatum).

 

Teljes cikk »



Csabaire vérfű, csabagombire, dinnyeszagú fű, gombos fű (Sanguisorba polygama). A rózsafélékhez (Roseaceae) tartozik. 30—70 cm. Szára kopasz. Levele 9—17 levélkével szárnyas. Virágzata gombos vagy hengeres, zöldes, napos törzse oldalán bíborral befuttatva.  Felső virágai ter­mők; a középsők gyakran kétcsúcsúak,  az alsók porcosak. A porcos virágok sok porzójuk, sárga portokjaik hosszan kilógnak. A termő virágnak két bibeszála van, bibéje ecsetszerű.

Teljes cikk »



Ujjasan összetett levelei, gyertyaszerűen felálló fehér bugavirágzata, húsos, tüskés falú toktermése és benne a nagy, barna mag mindenki szamara jól ismert. 25 méter magasságot is elérő, igen szép, szabályos koro­nát nevelő, kedvelt lombhullató díszfa.

vadgesztenye

 

Teljes cikk »



Sóskalórom, sóska vagy sóslórom (Rumex Acetosa).
Keserűfűfélék (Polygonaceae). 50—60 cm. Szára kevés ágú. Levelei hosszúkás tojás alakúak, dárdásak, nyilas füllel, amely széles és kihegyezett; a felsők keskenyebbek, hegyes, hosszú füllel, a legfelső pedig rendesen hüvelyivel ülő; mind zöld és igen savanyú.

Teljes cikk »



Közönséges gyömbérgyökér, ciklász, erdei szegfű, vadszegfű, nyúlszemfű, szegfűszagú-gyökerű fű, szent Benedek füve (Geum urbanum). Rózsafélék (Rosaceae) 20—60 cm. Az egész növény puhaszőrű; kevéssé ágas.
Alsó levelei lantalakúan szárnyasak, a felsők háromosztatúak. Pálhái nagyok, levélszerűek. Virágai sárgák, laposan szétterülő szirmokkal; az utóbbiak akkorák, mint a csésze.

Teljes cikk »