<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Gyógynövények - Gyógyteák &#187; Köhögés</title>
	<atom:link href="http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kategoria/kohoges/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com</link>
	<description>Gyógynövények - Gyógyteák</description>
	<lastBuildDate>Thu, 05 Jan 2012 14:33:28 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3.2</generator>
<xhtml:meta xmlns:xhtml="http://www.w3.org/1999/xhtml" name="robots" content="noindex" />
		<item>
		<title>Fehér akác (Robinia speudoacacia)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/feher-akac-robinia-speudoacacia.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/feher-akac-robinia-speudoacacia.html#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 05 Jan 2012 14:33:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Görcsök]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Sebek]]></category>
		<category><![CDATA[Vizeletbajok]]></category>
		<category><![CDATA[görcsoldó]]></category>
		<category><![CDATA[köhögéscsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[meghűlésre]]></category>
		<category><![CDATA[sebeknél]]></category>
		<category><![CDATA[vízelethajtó]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1801</guid>
		<description><![CDATA[A pillangósvirágúak (Leguminosae) családjába tartozó nemzetség 5 tagja Észak-Amerikában él. A fehér akác eredetileg az USA keleti és középső felében honos, de már a XVIII. század első felétől telepítették hazánkban, s azóta annyira meghonosodott, hogy egyike a legkö­zönségesebb növényeknek. Az országban min­denfelé megtalálható 25 méteres magasságig megnövő, szabálytalan koronájú lombhullató erdészeti fa, melynek nagy szerepe [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/feher-akac-robinia-speudoacacia.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Szurokfű (Oricanum vulgare L.)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/szurokfu-oricanum-vulgare-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/szurokfu-oricanum-vulgare-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 03 Apr 2011 15:58:02 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[étvágyjavító]]></category>
		<category><![CDATA[fertőtlenítő]]></category>
		<category><![CDATA[füszer]]></category>
		<category><![CDATA[kiüté­sek ellen]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[köptető]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1752</guid>
		<description><![CDATA[Az ajakosok családjába (Labiatae) 38 eurázsiai elterjedésű szurokfűfaj tartozik, melyek közül nálunk mindössze 1 faj honos. E fajjal száraz tölgyesekben, karsztbokor- és törmelékerdők­ben, cserjésekben és legelőkön találkozhatunk. Fásodó tövű, egyenes szárú, 30-90 cm ma­gas, gyöktörzses évelő. Hosszúkás tojásdad, át­ellenes állású levelei mirigyesek. Július-szeptemberben nyíló piros vagy bíborszínű virágai dús buga virágzatban álfüzérekbe tömörülnek. A virágokat [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/szurokfu-oricanum-vulgare-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Pipacs (Papaver rhoeas L.)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pipacs-papaver-rhoeas-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pipacs-papaver-rhoeas-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Apr 2011 15:57:37 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Álmatlanság]]></category>
		<category><![CDATA[Gyomorbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Idegnyugtató]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[álmatlanságnál]]></category>
		<category><![CDATA[gyomorfájás]]></category>
		<category><![CDATA[idegesség]]></category>
		<category><![CDATA[köhögéscsillapítás]]></category>
		<category><![CDATA[szépítő szer]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1755</guid>
		<description><![CDATA[A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó nemzetség közel 50 faja Eurázsia, Dél-Afrika, Ausztrália és Észak-Amerika lakója. Eredetileg a Mediterráneum volt az őshazája, de a gabo­nakultúrákból az egész földön meghonosodott. Gyakori szántóföldi gyom, de különféle gyom­társulásokban, útszéleken, töltéseken, parlago­kon, szikes és löszpusztagyepekben is közönsé­ges. Áttelelő egyéves, rendkívül változó nö­vényfaj. Szára 15-90 cm magas, többnyire erő­sen bokrosodó, merev [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pipacs-papaver-rhoeas-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tüskés édesgyökér (Glycyrrhisa echinata)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/tuskes-edesgyoker-glycyrrhisa-echinata.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/tuskes-edesgyoker-glycyrrhisa-echinata.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 15 Dec 2010 10:29:46 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Hashajtó]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Vesekő]]></category>
		<category><![CDATA[Vizeletbajok]]></category>
		<category><![CDATA[hashajtónak]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[vesekőre]]></category>
		<category><![CDATA[vizeleti bajok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1584</guid>
		<description><![CDATA[Tüskés édesgyökér, cukorkóró. édesfa, idnámkóró, tüskés higviric vagy likviric, mézgyökér, ördögoldal, szent János füve (Glycyrrhisa echinata). Hüvelyesek (Leguminosae). 1-5 m. Terebélyes kóró; levele páratlanul szárnyas; levélkéi mindkét végén kihegyezettek kerülékesek, fehéren pontozottak. Virága apró, kék; csészéje sűrűn mirigyes. Az egész növénynek erős, sajátságos, csaknem kábító illata van. Ter­mése lapos, csőrös és tüskés. Terem az Alföld [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/tuskes-edesgyoker-glycyrrhisa-echinata.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kis holdruta &#8211; (Botrychium lunária)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kis-holdruta-botrychium-lunaria.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kis-holdruta-botrychium-lunaria.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 15 Oct 2010 15:20:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Sebek]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[sebeknél]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1530</guid>
		<description><![CDATA[Kis holdruta, fürtös haraszt, fürtös páfrány, holdruta, fürt paraszt holdfű, Istenke kalácsa, lúdrettentőfű (Botrychium lunária). Kígyónyelvfélék (Ophioglossaceae). A növény 8—25 cm. hosszú. Egylevelű, levele csaknem nyeletlen, szárnyas; alsó levélkéi félhold alakúak, a felsők inkább ék alakúak; többé-kevésbbé csipkések. A lomblevél nyeléből kiágazó termő fűzére szártetőző, hosszú kocsányú, szárnyasan elágazó bugaformájú; a levélkék helyein spóratokokkal. Tenyészik [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kis-holdruta-botrychium-lunaria.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kövi fodorka &#8211; (Asplenium Ruta muraria)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kovi-fodorka-asplenium-ruta-muraria.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kovi-fodorka-asplenium-ruta-muraria.html#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 14 Oct 2010 12:46:11 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[belsőleg]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1525</guid>
		<description><![CDATA[Kövi fodorka, , kőfal, vagy kőruta (Asplenium Ruta muraria). Páfrányfélék (Polypodiaceae). 3—15 cm. Kis levelei sűrű csomókat alkotnak. Lemezei háromszögletűen tojás alakúak, szárnyasán kétszer, sőt aljukon háromszor hasogatottak. Nyele zöld. Spóratok-csoportok hosszúkásak, minden szeleten 2—5-vel, a szeleteket éréskor az összefolyó spórangium csoportok egészen elborítják, a fátyol hártyás, szálas, szabálytalanul fogazott, pillás. Terem sziklarepedésekben, falakon, az [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/kovi-fodorka-asplenium-ruta-muraria.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Orvosi kalmus (Acorus Calamus)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-kalmus-acorus-calamus.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-kalmus-acorus-calamus.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 13 Oct 2010 12:45:32 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Gyomor-és bélrenyheség]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Szembaj]]></category>
		<category><![CDATA[erősítő]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[izgató]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[nehéz emésztés]]></category>
		<category><![CDATA[szemgyengeség]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1511</guid>
		<description><![CDATA[Orvosi kalmus (acorus Calamus), kálmosgyökér. A kontyvirágok faja (Araceae) 60-120 cm. Tarackot hajt. Szára háromélű és oldalt álló sárgászöld., 8 cm hosszú, hengeres, torzsvirágzatban végződik, amely fölött a hosszú levélszerű virágzati burok áll, látszólag a szár folytatásaként. Hazája India. Sokan Európát is hazájának tartják. Fűszeres tőkéjéért termesztették és elvadult. Mocsarakban, vízerekben előfordul, de nagyon szórványosan [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-kalmus-acorus-calamus.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Izsóp (Hyssopus officinális L)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/izsop-hyssopus-officinalis-l.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/izsop-hyssopus-officinalis-l.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 03 Jun 2009 13:04:24 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Fulladozás ( asztma )]]></category>
		<category><![CDATA[Gyomorbajok]]></category>
		<category><![CDATA[Izzadás]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Szelek]]></category>
		<category><![CDATA[Vérnyomás]]></category>
		<category><![CDATA[asztma]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[gyomorerősítő]]></category>
		<category><![CDATA[izzadásnál]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[vérnyomásemelő]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1351</guid>
		<description><![CDATA[Izsóp, izsópfű, kerti izsóp  (Hyssopus officinális L).  Kissé kámforos, fűszeres illatú és enyhén kesernyés ízű növény. A Földközi-tenger vidékéről került hozzánk. Külföldön gyakrabban, nálunk ritkábban használják. Illó olajat, glizkozitát, cseranyagot, keserű anyagot, gyantát, cukrot tartalmaz. Köhögéscsillapító, vérnyomásemelő, asztmás-hurutos bántalmakat szüntető, szélhajtó, gyomorerősítő, izzadáscsökkentő hatása van.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/izsop-hyssopus-officinalis-l.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Orvosi ziliz (Althaea officinalis)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-ziliz-althaea-officinalis.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-ziliz-althaea-officinalis.html#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 16 Mar 2009 13:24:32 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Hasmenés ( bélhurut)]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Vérhas]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[gargarizáló]]></category>
		<category><![CDATA[hasmenésnél]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[rekedtségkor]]></category>
		<category><![CDATA[vérhasnál]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1227</guid>
		<description><![CDATA[Orvosi ziliz,mahola, mázola, lágy vagy fehér mályva (Althaea officinalis). Mályvafélék (Malveceae). 60-125 cm. Szára merőleges, molyhos, levelei nyelesek, gyengén ötkaréjúak, mindkét lapjukon bársonyosak. Virágai szártetőző, megnyúló fürtben fejlődnek., halvány rózsa-, vagy lila színűek. Terem árkok szélén, nedves réteken, erdők szélén, az egész országban. Használata: E növény minden része, gyökere, szára levele nyálkás. A gyökér főzetét [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/orvosi-ziliz-althaea-officinalis.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Pompás örvénygyökér (Inula Helenium)</title>
		<link>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pompas-orvenygyoker-inula-helenium.html</link>
		<comments>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pompas-orvenygyoker-inula-helenium.html#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 10 Mar 2009 08:10:03 +0000</pubDate>
		<dc:creator>nagyi</dc:creator>
				<category><![CDATA[Fulladozás ( asztma )]]></category>
		<category><![CDATA[Havibaj]]></category>
		<category><![CDATA[Köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[Légzőszervek]]></category>
		<category><![CDATA[Rüh]]></category>
		<category><![CDATA[Sápkór]]></category>
		<category><![CDATA[Tüdőbaj]]></category>
		<category><![CDATA[Vizkór]]></category>
		<category><![CDATA[állatgyógyászat]]></category>
		<category><![CDATA[asztma]]></category>
		<category><![CDATA[bőrkiütés]]></category>
		<category><![CDATA[fotó]]></category>
		<category><![CDATA[fulladozásnál]]></category>
		<category><![CDATA[hasmenésnél]]></category>
		<category><![CDATA[köhögésre]]></category>
		<category><![CDATA[rühnél]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/?p=1086</guid>
		<description><![CDATA[Pompás örvénygyökér (Inula Helenium). Fészkesek (Compositae). 1-1.5 m. Szára felül borzas és kevéssé ágas. Levelei nagyok, szíves tojásalakúak, kihegyezettek, egyenetlenül fogasak és visszájukon bársonyosan molyhosak. A szárlevelek szárölelők. Nagy fészkei magányosan állnak az ágak végén. Aranyszínű nyeles virágai keskenyek és hosszúak. Hazája Kis-Ázsia., orvosi növénynek ültetik., árkok szélén, nedves réteken, lakások körül el is vadul. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://gyogynovenyek-gyogyteak.com/pompas-orvenygyoker-inula-helenium.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

