Kategória


Kategória: 'Köszvény'

A nyír a régi időktől fogva szent fának számított. A mérsékelt égövi Európában és Észak-Skandináviában is nő, de a nyírfa Észak-Amerikában és Ázsiában is őshonos, egészen Japánig. A nyírfával tavaszi fesztiválokon is találkozhatunk, és a májusfa, amelyet egyes falvakban szokás felállítani, szintén nyírfából készül.

Teljes cikk »



Zeller (Apium graveolens)

Gyógy-,  és fűszernövény!
Eredetileg Ázsiában és Európában volt honos, ma már világszerte termesztik. Három változata ismert, a nálunk leginkább elterjedt gumós, ezen kívül a halványított és metélő zeller. Roppant kicsi a kalória tartalma (100 gr zeller 18 kal. tartalmaz). Nagyon magas a gyógyító illóolaj tartalma  (főleg a levelében és magjában).
Jelentős a mész, foszfor tartalma, a vas, kalcium, magnézium, cink.
Kiemelkedő a szerves Nátrium tartalma! Levelében magas a C-vitamin, illetve a B1-, B2-, B6-, A-, E-, K- vitamin.

Teljes cikk »



A boglárkafélék családjába (Ranunculaceae) tartozó sisakvirágok az északi félteke mérsékelt éghajlatú területein élnek, mintegy 100 fajuk ismert. Húsos gyöktörzsű, szeldelt levelű, felálló hajtású évelő növények, a hegyvidékek lakói.

 

Teljes cikk »



Vad székfű, nehézszagú pipitér, ebkapor, büdöske,  a közönségeshez hasonló,  (Anthemis Cotula). Fészkesek (Compositae) 15-30 cm. Szára kopasz, mirigyes foltoktól tarka.

 

Teljes cikk »



Boróka, apró fenyő, borosán, borostyántüske, borovicskafenyő, borsfenyő, gyalogfenyő, komkék, közönséges boróka, töviskés fenyő ( Juniperus communis L ).
A Duna -Tisza közén, de hazánk más részein is nagy tömegben fordul elő. örökzöld cserje. Második éves kékes hamvas bevonatú termései szolgálják a kissé édes-, kesernyésen zamatos, nagyon aromás, kissé csípős ízű fűszert.

Teljes cikk »



Vetési tarsolyfű, fokhagymaszagú fű, borsócska, poloskafű, temondádfű, vad mustár ( Thlaspi arvense ). Keresztesekhez ( Crusiferae ) tarozik. 10-50 cm.

Teljes cikk »



Békalen, angliai, apró, beleket indító, vagy hashajtó len ( Linum catharticum ).

Teljes cikk »



Sarlós gamandor, ezerlevelű fű, fodorka, kis cserlevelű fű, sarlófű. szénakék, tarorja, zsuzsánka ( Teucrium Chamaedrys ). Az ajakosok féléhez ( Labiateae ) tartozik. 10-30 cm.

Teljes cikk »



Piros ebsszőlő, keserédes, csúcsoa, zolna, fölfutó-, erdei-, vad-, vízi vagy ebszőlő, juszalag, kalina vagy kalyinka, mellfű, temondádfű ( Solanum Dulcamara ). Ebszőlőfélék ( Solanaceae ).

Szára cserjés, lecsepült, vagy más növényre kapaszkodó. Levelei nyelesek, hosszúkás vagy szíves tojásdadok, ép szélűek és kihegyezettek. Virága a levelekkel szemben ágas kunkorvirágzatokban. Pártája lila színű, ritkán fehér, mélyen metszett., karéjai 6-8 mm hosszúak, tövükön 2 zöld, fehér szegélyű ponttal.

Teljes cikk »



Bóbos lonc ( Lonicera Periclymenum ). Bodzafélék ( Caprifoliaceae ). 3 m.

Teljes cikk »



Közönséges farkasalma, farkasfül, farkasgégevirág, farkas hézaggyökér, him farkasalma, likasir, pipavirág ( Aristolochia Clematitis). Farkasalmafélék ( Aristolochiaceae ) 30-100cm.

Nyeles levelei szíves- tojásalakúak, visszájukon kékeszöldek. Virágai csomósan állnak a levelek hónaljában, csövesek, a csúcson nyelvalakúan megnyúltak, tövükön gömbölyűen fölfúvódottak. Termése körtealakú tok.  Terem művelt talajon, parlagokon, szőlőkben, a legészakibb megyéket kivéve az egész országban.

kozonseges-farkasalma_aristolochia-clematitis

Teljes cikk »



Ovosi székfű, anyafű, kiskamilla, mátrafű, mesterfű, mezei kapor, perefű, pipitér, Szent Iván pipitér, székfű, szűzek anyja, szikvirág, ( Matricaria Chamomilla ) 10-30 cm.

Szára csöves. Levelei 2-3 szor hasogatott:, sallangjai szálkahegyüek. Erősen kipuposodó vacka belül üres és felületén nem polyvás. Csöves virágai ötfogúak, aranysárgák, nyelves virágai fehérek. Hengeres termése finoman ötbordás. Terem parlagokon, községek körül, kivált a szikes alföldön, hol helyenként nagy területeket borít. Erős illatú fészke orvosságuk szolgál.

Teljes cikk »



Orvosi kankalin, égikincs, sárga kikirics, kásavirág, kesztyűvirág, kükörcs, kulcsvirág, Szent Péter kulcsa, Szent Györgyike vagy szent György virága, ludláb, tavaszika. ( Primula officinalis ). 15-25 cm.

Tojásdad levelei hirtelen nyélbe keskenyedők, ráncosak, az egész növény szürkén pelyhes, virágai hosszabb, 15-20 mm ) tőkocsány végén ernyőben állnak. Csészéje felfúvódott, valamivel rövidebb, mint a párta csöve, fogai tojásdadok és kihegyezettek. A párta karimája tojássárga és tenyéralakú, torka narancsszínű, illata kellemes. Fő alakjában csak hazánk északi részében fordul elő. Virágját házi orvosságnak gyűjtik.

Teljes cikk »