Kategória


Kategória: 'Vizeletbajok'

Télen, amikor a friss gyümölcs hiánycikk, akkor is fogyaszthatunk gyümölcsöt. Ezt pótolja az aszalt gyümölcs.  A szilva adja a legjobb aszalványt. Kitűnő rágcsálnivaló és az aszalt szilvában is megvan, ami a friss gyümölcsben, ráadásul töményebben.

Teljes cikk »



A nyírfának szinte minden része gyógyít

A nyír a régi időktől fogva szent fának számított. A mérsékelt égövi Európában és Észak-Skandináviában is nő, de a nyírfa Észak-Amerikában és Ázsiában is őshonos, egészen Japánig. A nyírfával tavaszi fesztiválokon is találkozhatunk, és a májusfa, amelyet egyes falvakban szokás felállítani, szintén nyírfából készül.

Teljes cikk »



A sütőtökből sok különleges ételt készíthetünk a körettől levesen keresztül a desszertekig.  Amellett, hogy finom ételt kapunk belőle, még igen egészséges is, köszönhetően a narancssárga zöldség karotin- és C-vitamin-tartalmának. A téli csemege kitűnő rostforrás, tápértéke és energiatartalm igen magas. Jelentős a kálium-,foszfor-, vas-, réz-, mangántartalma-kálumtartalma által vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert.

sutotok

Teljes cikk »



Az egyik legismertebb gyom-és gyógynövény. A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény.

 

Teljes cikk »



A peremizs nemzetség mintegy 90 Óvilági fajt tartalmaz, melyek a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartoznak. Hazánkban 9 fajával, köztük a védett örménygyökérrel is talál­kozhatunk, mely ártéri gyomtársulásokban, pa­takok mentén és ligetekben ma már csak szórványosan fordul elő.

Erőteljes növésű, 2,5 mé­tert is elérő szárú, évelő növény. Gyökere karószerű, 20-50 cm hosszú, jellegzetes illatú. Tőlevelei hosszú nyelűek, tojásdadok, szárlevelei szíves tojásdadok. A 6—8 cm átmérőjű sárga fészekvirágzatai július-szeptemberben nyílnak.

ormenygyoker Teljes cikk »



Gyógy-,  és fűszernövény!
Eredetileg Ázsiában és Európában volt honos, ma már világszerte termesztik. Három változata ismert, a nálunk leginkább elterjedt gumós, ezen kívül a halványított és metélő zeller. Roppant kicsi a kalória tartalma (100 gr zeller 18 kal. tartalmaz). Nagyon magas a gyógyító illóolaj tartalma  (főleg a levelében és magjában).
Jelentős a mész, foszfor tartalma, a vas, kalcium, magnézium, cink.
Kiemelkedő a szerves Nátrium tartalma! Levelében magas a C-vitamin, illetve a B1-, B2-, B6-, A-, E-, K- vitamin.

Teljes cikk »



Természetes megoldás a húgyutak egészségéért, citrom, kékáfonya, görögdinnyelé, tőzegáfonya

húgyuti



A pillangósvirágúak (Leguminosae) családjába tartozó nemzetség 5 tagja Észak-Amerikában él. A fehér akác eredetileg az USA keleti és középső felében honos, de már a XVIII. század első felétől telepítették hazánkban, s azóta annyira meghonosodott, hogy egyike a legkö­zönségesebb növényeknek.

feher_akac-robinia-speudoacacia

 

Teljes cikk »



A nyírfafélék családjába (Betulaceae) tartozó nyírfák az északi félteke jól ismert lakói. A nem­zetség 60 tagjából mindössze 4 él Európában. Lombhullató növények, amelyek többnyire egylaki virágzatúak. Többségük fa, de van köztük bokortermetű is. Jellegzetesen leváló kér­gük fajonként igen változatos színű: hófehér, narancsszínű, rózsaszínű, rozsdavörös vagy csokoládébarna.

kozonseges_nyir

Teljes cikk »



A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó aranyvessző nemzetség 100 tagja közül csak a közönséges aranyvessző (S. virgaurea)  honos Európában. A gyógyászat­ban a nála sokkal gvakoribb jövevényfajoknak, igy például a kanadai aranyvesszőnek van je­lentősége, amely a múlt század közepén dísznövényként került hazánkba.

 

Teljes cikk »



Az iglice nemzetség 75 faja a pillangósvirágúak családjába (Leguminosae) tartozik, melyekkel Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiá­ban találkozhatunk. A tövises iglice hazánkban az Alföld északkeleti területén kívül mindenfelé gyakori, bokros növésű, 10-80 cm magas, igen tövises, mirigyes vagy bozontos szőrű félcserje. Teljes cikk »



A hangafélék családjába (Ericaceae9 tartozó áfonya nemzetség 450 faja Eurázsiában, Észak-és Dél-Amerikában, valamint Délkelet-Afriká­ban található. A fekete áfonya nálunk a Dunán­túl nyugati peremén és az Északi-Középhegységben szórványos. A Kárpátok egész vonulatá­ban, főleg savanyú talajokon gyakori.

 

Teljes cikk »



A vörös áfonya igazi hegyvidéki faj. Nálunk a Borostyánkő-hegységben, a Bükkben és az Eperjes—Tokaji-hegyláncban szórványos, de a Kárpátok egész hegyvonulatában savanyú tala­jokon gyakori.

 

Teljes cikk »