Kerti ricinus, csudafű, csudafa, Jónás fája, tökszár, kerti berzseny, Krisztus keze, öt ujju fű, sárfűz, török mag (Ricinus Communis). Fűtejfélék (Euphorbiaceae) 1-3 mm. Levelei igen nagyok 8-10 karéjúak.
Tenyeresen eresek és durván fogasak. Virágai fürtösek, porzós virágai a termővirágok alatt fejlődnek. Számos porzószála egy-falkába nőtt. Háromrekeszű toktermései tüskések, magja tarka babszemhez hasonlító. Dísznek ültetik. Olajverés céljából megkísérelték termeszteni, de siker nélkül.
Hazája Ázsia. Nedves helyeken álló gépek kenésére a legjobb.
A magvakból vert olaj, az általánosan használt ricinusolaj, alkoholban könnyen oldódik és mint enyhe hajtószer, székrekedésnél ajánlható.,
Az állatgyógyászatban mint hashajtó és enyhítő szer, kólikánál, rekedtségnél, sőt hashártyagyulladásnál is érvényesül.
Lovaknak és szarvasmarháknak 250-600 gramm, juhoknak 40-60 gramm, kutyának 20 gramm adható be.
Kapcsolódó cikkek
- Cseresznyefa (Ceranus ovium)
Cseresznyefa ( Ceranus ovium ) Rózsafélék ( Rosaceae ). Általánosan ismert fa.
Lehetséges, hogy eredeti hazája Kis- Ázsia: onnan azonban már régen behozták Európába és ma már úgyszólván minden hegyvidéken vadon terem. Hazánkban az 1000 méternél magasabb hegyekre is fölmegy. Gyümölcse kicsiny é... - Rebarbara (Rheum rhaponticium L)
Rebarbara, kesernyés szár, rebarba (Rheum rhaponticium L). Vadon Kelet-Ázsiában, Kínában és a Himalája környékén fordul elő. Mint zöldségféle Anglián és Németországon keresztül terjedt el Európában.Ásványi anyagot, főleg káliumot, növényi savakat és C-vitamint tartalmaz. Vásárláskor ügyeljünk:,akk... - Szagos müge (Asperula odorata)
Szagos müge, csillagos májfű vagy szagos májusfű, csillagszívű, erdeimester vagy erdémesterfű, erdődísz, érdeskes ( Asperula odorata ). Galajfélék ( Rubiaceae ) 10-30 cm.
Szára négyélű, alsó levelei hatosával állnak s lapickásak, a felsők nyolcasával állnak, lándzsásak és hosszabbak., minden ... - Házi len (Linum usitatissimum)
Házi len ( Linum usitaatissimun ). Lenfélék ( Lineaceae ). 30-100 cm.
Szára magános., váltogatva álló levelei keskeny lándzsásak, kihegyezettek. Kocsányai a csészénél többszörösen hosszabbak., a csésze levelei legfeljebb igen apró, egyszerű szőröktől pillásak, sohasem mirigyesek. Pártája na... - Orvosi csikorka (Gratiola officinalis)
Orvosi csikorka, ínnyújtó fű. Isten kegyelme, kegyelemfű, réti csikorgófű (Gratiola officinalis). Tátogatók (Scrophulariaceae) faja. 8—30 cm. Tőkéje terjedő, ágas; szára fölálló, rendszerint ágtalan, felső részében négyélű. Levelei lándzsásak, nyeletlenek, fűrészesek, esetleg — kivált az alsók— ép ... - Kalinca-infű (Ajuga Chamaepitys)
Kalinka-infű (Ajuga Chamaepitys), csermulya, dinnyefű, fenyőfű, földi fenyő, földi tömjénfű, kalinka, köszvényfű, mezei vagy vadciprus, mézes, vagy szerecsendiószagú ibolya, szélfű. Ajakosok (Labiatae). 8-20 cm. Az egész növény gyapjas. Szára a tövön ágas, ágai rendszerint lecsepültek. Alsó levelei ... - Szederfaselyem (Morus allea)
Szederfaselyem, selyem eper, olasz szeder.( Morus alba ). Eperfafélék ( Moraceae )
Termése rendesen fehér, de lehet szürkés, lilás, piros és fekete is:, mindig édes ízű. Levelével etetik a selyemhernyókat. Előfordulása országszerte, sokféle fajváltozatban.
Használata: A szederfának jól me... - Békalen ( Linum catharticum )
Békalen, angliai, apró, beleket indító, vagy hashajtó len ( Linum catharticum ).
Levelei átellenesek., az alsók tojásalakuak. Vékony szára átvillásan elágazó. Virágai aprók, csészelevélkéi fehér mirigyszőröktől pillásak. Szirmai fehérek. Tokja akkora, mint a csésze. Terem nedves réteken, sz egész... - Boglár ( Bellis perennis )
Boglár, kicsiny nadályvirág, murvai, vagy szikarai rózsa, pászkamorzsa, percvirág, rukerc, szikrázó rózsácska, tavaszkórófű, tavaszi fű ( Bellis perennis ). Fészkesek ( Compositae ) 5-10 cm.
Tarackot hajt és kis gyepeket képez. Levelei rózsában állnak, viszás tojásalakuak, lapickásak, kissé f... - Tüskés édesgyökér (Glycyrrhisa echinata)
Tüskés édesgyökér, cukorkóró. édesfa, idnámkóró, tüskés higviric vagy likviric, mézgyökér, ördögoldal, szent János füve (Glycyrrhisa echinata). Hüvelyesek (Leguminosae). 1-5 m. Terebélyes kóró; levele páratlanul szárnyas; levélkéi mindkét végén kihegyezettek kerülékesek, fehéren pontozottak. Virága ...
Szólj hozzá
