Kategória






Az északi félteke mérsékelt övében 15 acsalapu faj él, közülük kettő hazánkban is előfordul. Az acsalapu nemzetség fajai a feszkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartoznak.

A közönsé­ges acsalapu a Kárpát-medence hegyvidékein mindenfelé gyakori. Forrásos, vizenyős helye­ken, patakok mentén helyenként tömegesen nő, az úgynevezett magaskórós növénytársulás jellegzetes alkotóeleme. Rendszerint kétlaki, évelő növény. Hússzínű női virágzatai fürtben jelennek meg még a levelek kifejlődése előtt, március-áprilisban.



A szár kezdetben arasznyi, de a magvak beérésekor már 1 méterre megnyúlik. A porzós virágzatú fürt alacsonyabb és fakóbb színű. Felálló, kerekded, szíves vállú le­velei egyenlőtlenül fogasak, átmérőjük a fél métert is elérheti. Felül mattzöldek, fonákjuk fiatalon szürkés-molyhos, később kopaszodó. Vaskos, hengeres, helyenként üreges gyökér­törzse, barna, belül fehéres színű, melyből ujj­nyi vastag tarackoló gyökerek fejlődnek.

Ro­konfaja a fehér acsalapu (P. albus) középhegy­ségeinkben csak helyenként, de a Kárpátok magashegyi bükköseiben, lucosaiban gyakrabban található. Leveleinek fonáka fehér molyhos, virágzata fehér, gyöktörzse vékonyabb. Később, április-májusban nyílik.

A népi gyógyászatban mindkét faj leveleit használták sebek és „dagadás” borogatására. A népi állatgyógyítók pedig tőgygyulladás ese­tén használják, ugyancsak borogatószerként.

Napjainkban leveleit (Petasitidis folium) és gyökeres gyöktörzseit (Petasitidis rhizoma et radix) egyaránt használják. A drogok szeszkviterpén alkoholokat és azok észtereit, továbbá illóolajat, flavonoidokat és más egyéb anyagot tartalmaznak. Petasin nevű alkaloidjának a papaverinnél 14-szer erősebb görcsoldó hatása van. A drogok görcsoldó, fájdalomcsillapító ha­tásait gyógyszeripari készítményekben érvé­nyesítik, melyeket görcsös fájdalmakkal járó idegi eredetű panaszok, valamint tüdőasztmás betegek kezelésére használnak.