Kategória






Az  Óvilág mérsékelt éghajlatú területein 10 faja él a fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó bojtorján nemzetségnek. A Kárpátmedencében 4 faja honos, és ezeknek jó né­hány természetes hibridje.



 

Leggyakrabban ta­lán a közönséges bojtorján kerül a szemünk elé, amely a síkságoktól az alhavasi rétekig erdőkben, vágásokban, ártereken, parlagokon és gyomtársulásokban mindenütt előfordul. Vaskos gyökerű, kétéves növény. Szárai 50-150 cm magasak, többé-kevésbé molyhosak. Szíves vállú, nagy tőlevelei fél méter átmérőjűek is lehetnek. Bíborszínű, gömbölyded virágai, hor­gas fészekpikkelyű virágzatban, július-augusz­tusban nyílnak.

A népi gyógyászatban leveleit kelésekre, fej­fájás ellen homlokra vagy tarkóra teszik, haj­hullás és korpásodás esetén pedig főzetét hasz­nálják.

Magjait szarvasmarhának adják gyo­morbaj esetén.

Gyökereit (Bardanae radix) két rokonfajának, a kis bojtorjánnak (A. minus) és a pókhálós bojtorjánnak (A. tomentosum) a gyökereivel együtt gyűjtik. A drogok 30-40 százalék inulint, keserűanyagokat és illóolajat tartalmaznak.
Máj- és epebetegek, valamint reumás megbe­tegedésben szenvedők kezelésére használt tea­keverékek alkotórésze. Ezenkívül hajápoló szerek alapanyagaként is hasznosítják.

Jó egészséget