Kategória






Közönséges dohány, muskotály dohány, ( Nicotiana Tabacum ). Ebszőlőfélék ( Solanaceae ). 1-2 m

Az egész növény rövid mirigyszőröktől ragadós. Levelei lándzsásak, hosszan kihegyezettek., az alsók a szárra futók. Virágzata terebélyes, végálló és hónalji bogas kunkorokkal. Csészéje hengeres, háromszögűen lándzsás, kihegyezett fogakkal. A párta rózsaszínű, csöve hosszú, felfúvódott., termése tojásalakú.



A botanikus dohánynak kétféle neméről beszélnek, melyek mindegyike úgy erőre, mint ízre és zamatra különbözik. Az Amerikából importált növény, melyet 1560-ban Nicotinus, II. Ferenc francia királynak lissaboni követe, honosított meg Franciaországban, ahonnét a többi európai országok csakhamar átvették.

Belső hasznáról nem beszélhetünk, mert mindenki tudja, hogy a dohány akár szárazon, akár zölden bevéve, halálos végű vérhast okoz., ha a füstjéről vagy poráról beszélünk, azt kell megjegyeznünk, hogy az egyike azoknak a növényeknek, amely soknak árt, de senkinek sem használ.

Az elnyálkásodásban szenvedők, nyálkaoldó hatása miatt használják, mások szokásból, anélkül, hogy szervezetükbe való hatásáról meggyőződni szeretnének. A dohány ártalmas, vagy hasznos voltáról értekezni annyit jelent, mint a falra borsót hányni, mert e tekintetben még a nyolcéves gyereknek is megvan a maga nézete, amelytől nem tágít. ( A tiltott gyümölcs édes ).

Külsőleg: sebeknél és daganatoknál alkalmazható. Meg kell jegyeznem, hogy az ilyen esetekben a leveleket össze kell zúzni, vagy vízbe áztatva a sebekre kötni.

Közhaszna: A száraz dohánynak főtt vízét rühes tehenek és más állatok mosására, sőt az u.n. levéltetű pusztítására is használják.