Kategória






A közönséges kígyószisz hazánkban a síkságtól a havasig mindenütt előforduló, talajban nem válogató, közönséges gyomnö­vény. Az érdeslevelűek családjába (Boraginaceae)  tartozó kígyószisz nemzetség fajai Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak- és Dél-Afrikában te­nyésznek.  Különösen gyakran láthatjuk parlagokon, töltéseken, árok- és útszéleken, vágásokban, gyomtársulásokban, mezőgazdasági kultúrák­ban, legelőkön és homokpusztákon. Karógyö­keres, 30-100 cm magas, egyszerű vagy elága­zó szárú, kétéves növény.



Levelei és szárai ser­téktől és szőröktől érdes tapintásúak. Júliustól szeptemberig nyíló virágai kunkorvirágzatot al­kotnak. A föld feletti virágos hajtásait gyűjtik. E növény főként az erdélyi népi orvoslásból ismert. Nem tévesztendő össze a szórvá­nyosan előforduló és védett piros kígyószisszel (Echium rubrum).

A drogokból készített vizes kivonatok antibakteriális hatása kísérletekkel igazolt. A kígyósziszfűből önmagában vagy más növényekkel együtt készített gyógyteát hasme­néssel járó emésztőszervi panaszok kezelésére használják.