A nyírfafélék családjába (Betulaceae) tartozó nyírfák az északi félteke jól ismert lakói. A nemzetség 60 tagjából mindössze 4 él Európában. Lombhullató növények, amelyek többnyire egylaki virágzatúak. Többségük fa, de van köztük bokortermetű is. Jellegzetesen leváló kérgük fajonként igen változatos színű: hófehér, narancsszínű, rózsaszínű, rozsdavörös vagy csokoládébarna. A hegyvidékektől a síkságokig, a tundráktól a zárt erdőkig mindenfelé előfordulhatnak. A Kárpátmedencében mind a négy, Európában honos faj él. A közönséges nyír főként hegyvidéki elterjedésű, 10-20 méter magas fa, de bőven előfordul a somogyi és nyírségi homokon és a Duna-Tisza közén is. Szinte valamennyi hazai természetes erdőtársulásban megtalálhatjuk elegyfaként.
Kérge fiatalon fehér, ágai kopaszok, kissé csüngnek. Levelei hegyes tojásdadok, romboidosak vagy háromszögűek, kopaszok, színűk élénkzöld, fonákjuk halványabb, élük fűrészelt. Kedvelt és gyakran ültetett díszfa, de a száraz helyeken sínylődik.
A molyhos nyír fiatal hajtásai molyhosak, leveleik főként a fonákjukon szőrösek. A Kárpátokban gyakori, de a Nyugat-Dunántúlon és a Nyírségben alacsonyabb tájakra is leereszkedik.
A tavasszal megcsapolt nyírfák édeskés – fanyarkás ízű nedvét, a nyírvizet vagy viricset Erdély piacain már a XVI. századtól nagy mennyiségben gyűjtötték és árusították. E tápanyagokban dús levet ízesítőszerként, üdítőitalként fogyasztották, de tüdőbaj és golyva ellen gyógyszernek tartották. A népi gyógyítók emellett a leveleket is használták, külsőleg reuma és sebek kezelésére, belsőleg pedig vizelethajtó szerként. A gyógyászatban a leveleket (Betulae folium), a kérget (Betualeae cortex), a rügyet (Betulae gemmáé) és a fa száraz lepárlása során nyert kátrányt (Pix betulae) egyaránt használják. A levelek legfontosabb hatóanyagai közé a flavonoidok (3 százalék), az illóolaj (0,05-0,1 százalék), a katechin típusú cserzőanyagok (5-10 százalék), valamint triterpénszármazékok tartoznak. A kéreg hatóanyagai közül a betulosidot (0,1-0,3 százalék), a cserzőanyagot (5-10 százalék), az illóolajat (cca. 05 százalék) és a szalicilsav-származékokat lehet kiemelni. A rügyek fő hatóanyagainak az illóolaj (4-6 százalék) és az ásványi anyagok tekinthetők. A nyírfakátrány mintegy 6 százalék fenolos vegyületet, például krezolt és guajalakolt tartalmaz.
A nyírfarügyeknek és a fa tavasszal történő megcsapolásával kinyerhető nyírvíznek vizelethajtó, enyhe fertőtlenítő, a vesekövek képződését gátló hatása van. A nyírfalevelet belsőleg vizelethajtó húgyúti fertőtlenítő és reuma ellen teakeverékek valamint más egyéb készítmény alkotórészeként használják. A nyírfakátrányt külsőleg idült ekcémában, pikkelysömörben illetve a bőr faggyúmirigyeinek fokozott működése eseten alkalmazzák, rendszerint különböző koncentrációjú kenőcsök formájában.
Szólj hozzá