Kategória






A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozó ber­kenye nemzetség 85 faja az északi féltekén honos. A madárberkenye Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben szórványosan nő, a Kárpátokban gyakori. Igazi hegyvidéki, alhavasi faj. Bükkösök, sziklaerdők, fenyvesek és ligetek jellemző növénye. 15-20 méter ma­gasra megnövő, szabályos koronájú lombhulla­tó fa.



Kérge sima, hamuszürke vagy feketés. Páratlanul szárnyalt összetett levelei 5-7 levél-kéjűek. Május-júliusban nyíló tejfehér virágai összetett bogernyőt alkotnak.

A népi gyógyászatban hasmenések esetén a termések nyersen történő fogyasztását és a belőlük készített gyógyteát javasolják.

Termése  borsó nagyságú al­matermés, mely 0,1 százaléknyi C-vitamint, gyümölcssavakat, szorbitot, karotinoidokat és cserzőanyagokat tartalmaz. A szorbit és a nö­vényi savak enyhe hashajtó és vizelethajtó ha­tásúak.