Kategória






A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó martilapu nemzetség 15 faja az északi félteke mérsékelt területein honos.  A martilapu, a homokterületeket kivéve az egész országban gyakori. Leginkább hordalék- iszapgyomtársulások, árokpartok jellemző növénye.



 

Egyik leg­korábban virágzó hazai növényünk. Már febru­árban megjelennek a szürke kietlen tájban az élénksárga, illatos fészkes virágzatai, a levelek kihajlását megelőzően. Szara: 10—30 cm maga­sak, pikkelylevelesek, piroslók csúcsukon jele­nik meg magányosan a virágzat. Tőálló levelei szíves kerekdedek, rövid karéjokkal. 10-20 cm szélesek, fonákjuk molyhos.

A népi gyógyászatban leveleit kelésre és seb­re teszik. Teáját köhögés és asztma esetén használják.

Leveleit (Farfarae folium) és virágzatát (Farfarae flos) egyaránt gyűjtik és használjak. 5-10 százalék nyálkaanyagot tartalmaznak, amelyek bevonó és ingerhatást távol tartó tulajdonság­gal bírnak. A drogokat köhögéscsillapító teake­verékek alkotórészeiként használják.