Kategória






A hársfélék  családjába (Tiliaceae) tartozó nemzetség 45 faja az északi féltekén él. Nálunk is számos fajjal képviselteti magát. Gyógyászati szempontból legnagyobb jelentőséggel a kislevelű hárs és a nagylevelű hárs bír



 

A kislevelű hárs (Tilia cordata) nálunk a hegy- és dombvidéken gyakori faj. Száraz tölgyesek jellemző faja de szikla-, törmelék-, szurdok- és karsztbokorerdőkben is található, 900-1000 méterig ha­tol fel. 30 méter magasságot is elérő, terebélyes, szabályos kúp koronájú, lombhullató fa.

Levelei többnyire szíves vállúak, részaránytalanok, hir­telen kihegyezettek, élük finoman élesen fűré­szelt. A levéllemez sötétzöld színű, fonákja matt, az érzugokban vörösesbarna szőrcsomók láthatók. Június-júliusban nyíló, mézillatú, sár­gásfehér virágai 4-15 virágból álló kunkoros álernyőt képeznek. A murvalevél kopasz. A nagylevelű hárs megjelenésében hasonlít az előző fajhoz, de magassága elérheti a 40 métert is. Hegyvidéki faj, 600-900 méter körüli magas­ságokban sziklaerdők jellemző faja. Levelei ki­csit nagyobbak a kislevelű hársénál, mindkét oldaluk fényes zöld, az érzugokban fehér pamatszőröket találunk. A 2-5 virágból álló virág­zata június-júliusban nyílik.

A nép körében talán az egyik leggyakrabban használt növény, melynek a virágaiból készült teát hűlések, köhögések, valamint influenzajárványok idején fogyasztják, rendszerint mézzel ízesítve.

Mindkét faj virágzatát a murvalevelekkel együtt (Tiliae flos cum bracteis) gyűjtik, melyek 1 százalék flavonoidot, 8-10 százalék nyálkát és kevés illóolajat tartalmaznak.

Teáját izzasztó hatásuk miatt leggyakrabban meghűléses meg­betegedések megelőzésére és kezelésére hasz­nálják. Emellett alkotórésze a nyugtató és vize­lethajtó teakeverékeknek is.