Kategória






Piros bazsarózsa, pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis). Boglárkafélékhez (Ranunculaceae) tartozik. 30—90 cm. Némely gyökere vékony és hosszas répává vastagszik. Levele kétszer háromosztatú. Középső levélkéje lefut a nyélre, háromfelé hasadt, vagy háromosztatú és karéjai hosszúkás lándzsásak. Virága magános, öt vagy sokszirmú.

Két alakja van. Egyiknél a levél fonáka fehéres-zöld, nem fényes, a virág ötszirmú, vagyis nem teljes — ez a vad bazsarózsa (Paeonia peregima), amely hazánk délkeleti hegyvidékén szórványosan fordul el. A másiknál a levél fonáka fényes, a virág teljes, ez a kerti bazsarózsa.



Használata: A bazsarózsának gyökere, viráglevele és magva van használatban. Friss gyökere édeskésen kesernyés és összehúzó erejű. Cser- és keményítőliszten kívül, illő narkotikus olajat is tar­talmaz, ami kábítólag hat. Emiatt egyesek, a mérges természetűek közé sorolják.

Görcsök ellen sikerrel használható úgy gyermekeknél, mint nőknél, ha havibajukat erős görcsök előzik meg. Leghatásosabb a friss gyökér kipréselt nedűje. Nyavalyatörésnél (epilepszia) is alkalmazzák.
A viráglevelek hasonló hatásúak. Több cseranyagot, mint keményítő lisztet tartalmaznak.

Használata: A mozsárba 30—40 magot tesznek, arra 2 deci forró vizet töltünk, s a magvakat a vízben addig törjük,amíg a víz fehér lesz, azután megszűrjük. A léből a nyavalyatöréses gyermeknek 3—4 evőkanállal kell beadni naponként. Gyomorgörcsben szenvedő nők, a bazsarózsa gyökerét porrá zúzzák és abból egy kés­hegynyivel, 1 deci citromvízben feloldva, este bevesznek.