Kategória






Piros ebsszőlő, keserédes, csúcsoa, zolna, fölfutó-, erdei-, vad-, vízi vagy ebszőlő, juszalag, kalina vagy kalyinka, mellfű, temondádfű ( Solanum Dulcamara ). Ebszőlőfélék ( Solanaceae ).

Szára cserjés, lecsepült, vagy más növényre kapaszkodó. Levelei nyelesek, hosszúkás vagy szíves tojásdadok, ép szélűek és kihegyezettek. Virága a levelekkel szemben ágas kunkorvirágzatokban. Pártája lila színű, ritkán fehér, mélyen metszett., karéjai 6-8 mm hosszúak, tövükön 2 zöld, fehér szegélyű ponttal.



Aranysárga portokjai kúposan kiállók. Bogyója hosszúkás, miniumvörös. Terem árkok mentén, nyirkos cserjésekben, főleg füzesekben az egész országban. Bogyója nem mérges, egyéb részeiben van az elöbb keserű aztán édeskés ízű dulcamarin.

Használata: A leveleket és a fás vesszőket össze kell szedni és szárítani, mert friss állapotban altató, bódító a hatásuk. Szárított állapotban oldólag és izzasztólag hatnak s e tulajdonságuk miatt szasszaparillával vegyítve, hólyagbajoknál teának főzve előnyösen használhatók. Jó hatással bírnak, májkeményedésnél, száraz betegségnél, sárgaságnál és köszvénynél. ez utóbbi két bajnál jó melegen veendő be.

Külső hasznáról csak annyi tudunk, hogy a nők mellkeménységük puhítására használják az összezúzott leveleket, míg a hiú leányok a fű gyümölcsének kinyomott levével arcukat mossák, hogy a szeplőt eltüntessék.

Jó egészséget