Kategória






Afrikát kivéve a földkerekség mérsékelt éghaj­latú területén élnek a tárnicsfélék családjába (Gentianaceae) tartozó tárnicsok. Nemzetségük mintegy 300 fajt számlál. A 29 európai Tárnics­ból 16 a Kárpát-medencében is előfordul, ebből azonban határainkon belül csupán 4 fajjal találkozhatunk.



 

Többségük hegyvidéki, sőt havasi növény. A sárga tárnics erőteljes növekedésű, egyenes, feltörekvő szárú évelő növény, amely 1-1,5 méter magasra is megnőhet. Gyöktörzse 2-3 cm vastag. Megjelenése némileg eltér a többi tárnicsétól. Nagy, ovális, hosszúkás, szür­készöld levelei feltűnően erezettek.

A sárga színű, 2-3 cm hosszú, csillag alakban szétnyíló virágai dús levélhónalji csomókban állnak. Júli­us-augusztusban virít. A máramarosi havasok­ban és Erdélyszerte vagy az Alpokban, havasi rétek füves sziklás helyein, törpecserjések tisz­tásain találkozhatunk vele. A Balkánon és Kis-Ázsiában is honos.

Dísznövényként is ültetik.
A népi gyógyászatban nemcsak a sárga Tár­nics, hanem a pettyes Tárnics (G. punctata) és a nálunk védeti Szent László tárnics (G. crucia-ta) gyökereit is használják. A gyö­kereket pálinkában áztatják, és ezt étvágyjavító szerként fogyasztják. Emellett gyógyteának is elkészítik, és főként epehajtó és májvédő hatá­sa miatt fogyasztják. A beteg aprójószág elede­lébe akár a nyers gyökeret, akár annak főzetét keverik bele azért, hogy az állatok étvágya visszatérjen.

A modern gyógyászatban főként a sárga Tár­nics gyökeres gyöktörzseit  használják. A drogok legfontosabb hatóanyagai a keserűanyagok, melyek közül legnagyobb mennyiségben (cca. 2,5 százalék) a genciopikrin található,  A Tárnicsgyökér kivona­tai fokozzák a gyomornedv-elválasztást, ezért étvágyjavító, roboráló és tonizáló teakeverékek, illetve tinktúrák alkotórészei.