Kategória






A fészkesvirágzatúak családjába (Compsitaé) tartozó bábakalács nemzetségnek 28 faja él. Hazánk jelenlegi határain belül védett.

A közönséges bábakalácsnál jóval ritkább, és azzal ellentétben csak kivételes esetekben él síkságokon, például a Szigetközben és a Csalló­közben. A szártalan bábakalács élőhelye kö­zéphegységeinkben és a Kárpátokban, köves, sovány hegyi réteken, száraz lejtőkön van. Kétéves vagy évelő növény.



Gyökere karó ala­kú. Levelei tövig szeldeltek, többszörösen karéjos vagy hasogatott tüskés levelekkel tőlevélrózsát alkotnak. A szár igen rövid, egyfészkű. A fészkes virágzat átmérője eléri a 10 cm-t is, a sugárzó fészekpikkelyek fénylő fehérek, a júliustól októberig nyíló virágok bokrosak.
A népi gyógyászatban étvágyjavító, bélgilisz­ta elleni, vizelethajtó és hajápoló szerként is­mert.
Gyökerei (Carlinae acaulis radix) 1-2 százalék illóolajat, keserűanyagot, gyantát és mintegy 20 százalék inulint tartalmaznak.

A drog vizelet­hajtó, görcsoldó és izzasztó hatású, míg az illóolajnak és annak fő alkotórészének, a karli-naoxidnak erős antibakteriális hatása van. Vizelethajtó és epehólyag-bántalmakat mérséklő teakeverékek alkotórésze.