A gyapjas gyűszűvirág a Balkán-félsziget növénye, amely a Pilis és a Budai-hegység térségében hatol a legészakabbra. Ezenkívül csak a Mecsek alján, a Dráva síkon és a Bánságban fordul elő.
A tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó gyűszűvirág nemzetséghez 19 európai és nyugat-ázsiai faj tartozik. Sziklagyepekben, karsztbokorerdőkben és száraz lejtőkön találkozhatunk e szép, hazánkban VÉDETT, egy-vagy kétéves növénnyel. Más gyűszűvirághoz hasonlóan kerti dísznövényként is termesztik. 30-100 cm magas, gyakran vöröses-bíbor árnyalatú kopasz hajtásainak csúcsán, tömött fürtben, július-szeptemberben nyílnak sárgásfehér, vörösbarnán erezett, gyűszű alakú virágai. A virágzati gerinc és a csésze gyapjas. Lándzsa alakú, rendszerint 10-30 cm hosszú, mirigyszőrös levelei tőlevélrózsát alkotnak.
A drog (Digitális lanatae folium) 1 százalék, szívre ható glikozidot tartalmaz, melyből szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszereket állítanak elő. Erős hatású hatóanyagai miatt háziszerként való használata VESZÉLYES, ezért kerülendő.