Eurázsia mérsékelt égövi területein a homoktövis nemzetség 3 fajával találkozhatunk, melyek az olajfafélék családjába (Elaeagnaceae) tartoznak. A homoktövis Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában honos kétlaki növény, mellyel homokdűnéken, homokos hordaléktalajokon találkozhatunk.
Nálunk szigorúan védett, néhány példányos állományai vannak a Csallóközben, valamint a Duna mentén, Pesttől északra. Tövises ágú bokor, olykor 10 méteresre növő kis fa. Levelei keskenyek, szálas lándzsásak, szürkészöldek, fonákjuk ezüstfehér. Hajtásai és rügyei barnásvörösek. Kétlaki növény. Virágai aprók, barnássárgák, jelentéktelenek, március-májusban nyílnak.
Termése (Hippophaé fructus)
Narancssárga színű, húsos csontár, amely előfordulási helyétől függően 0,1-1,4 százalék C-vitamint, 8-10 százalék zsíros olajat, karotinoidokat, továbbá mintegy 10 százalék cserzőanyagot, 6,5 százalék cukrot és 1-2,5 százalék növényi savat tartalmaz. A termésekből magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsleveket, üdítőitalokat, szörpöket és dzsemeket állítanak elő.
A termésből hideg eljárással kinyert zsíros olajat nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, égési-és sugársérülések, valamint a nyálkahártyák (gyomor-, méhnyak- és hüvely) kóros elváltozásainak kezelésére használják. Az egyik legértékesebb gyógynövény, melyből érdemes rendszeresen fogyasztani. Gyógyító hatása akár a meleg, akár a téli időszakban jól jöhet.
A nátha-, illetve influenzaszerű tüneteket körülbelül kétszázféle vírus okozhatja. A homoktövis legtöbbjükkel szemben hatékonyan veszi fel a harcot. Elsősorban a növény magjából préselt olaj – mely gyógyszertárban kapható – minősül remek immunerősítőnek.
Nekünk is van homoktövis bokrunk, de sajnos nem virágzik, pedig van egy porzó és két termő. Már 3 évesen itt vannak. Nem tudom mi az oka?