Kategória





Az északi félteke mérsékelt övében 15 acsalapu faj él, közülük kettő hazánkban is előfordul. Az acsalapu nemzetség fajai a feszkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartoznak.

A közönsé­ges acsalapu a Kárpát-medence hegyvidékein mindenfelé gyakori. Forrásos, vizenyős helye­ken, patakok mentén helyenként tömegesen nő, az úgynevezett magaskórós növénytársulás jellegzetes alkotóeleme. Rendszerint kétlaki, évelő növény. Hússzínű női virágzatai fürtben jelennek meg még a levelek kifejlődése előtt, március-áprilisban.

Teljes cikk »



Nagy csalán (Urtica dioica)

Az egyik legismertebb gyom-és gyógynövény. A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény.

 

Teljes cikk »



A peremizs nemzetség mintegy 90 Óvilági fajt tartalmaz, melyek a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartoznak. Hazánkban 9 fajával, köztük a védett örménygyökérrel is talál­kozhatunk, mely ártéri gyomtársulásokban, pa­takok mentén és ligetekben ma már csak szórványosan fordul elő.

Erőteljes növésű, 2,5 mé­tert is elérő szárú, évelő növény. Gyökere karószerű, 20-50 cm hosszú, jellegzetes illatú. Tőlevelei hosszú nyelűek, tojásdadok, szárlevelei szíves tojásdadok. A 6—8 cm átmérőjű sárga fészekvirágzatai július-szeptemberben nyílnak.

ormenygyoker Teljes cikk »



A candida fertőzés előfordulása

Mucocutan candidiasis esetében a fertőzés jellemzően a szájüreget, a hüvely nyálkahártyáját, a nemi szerveket, a végbélnyílást, a hónaljat, illetve nőknél az emlők alatti területet érinti.

 A candida fertőzés okai

A fertőzés oka a kórokozó candidafajta túlzott elszaporodása, amit okozhat a helyi körülmények megváltozása, vagy a szervezet meggyengülése. Gyakrabban alakul ki a candida fertőzés az antibiotikumokkal kezelt betegeknél (elpusztul a nyálkahártyák természetes baktériumflórája), kortikoszteroidok és immunszupresszív szerek tartós szedése esetén (autoimmun betegségek, asztma, szervátültetés), valamint terheseknél, túlsúlyos embereknél (összefekvő bőrredők) és cukorbetegeknél.

candida



A ginzeng (Panax) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó nemzetség.

A kínaiak jensennek, azaz embergyökérnek hívják. Nem annyira az emberre kifejtett hatásai (szellemi és fizikai erőnlétfokozó, afrodiziákum), mint inkább a gyökér alakja miatt. Számos, Magyarországon is kapható, kínai eredetű potencianövelő készítmény alapanyaga. Teljes cikk »



A fehér- és a sárga virágú csalán is gyógyhatású. Virágzás előtt a levelét, tavasszal és ősszel a gyökerét gyűjtjük. Egész évben szedhető. A növény minden részét (levél, virág, szár, gyökér) felhasználjuk. Frissen és szárítva is nagyon jó hatásfokú. Teának a zsenge felső levelek valók.

csalantea Hatása: vértisztító, vérképző, vízhajtó, regeneráló. Fejfájás, szédülés, vashiányos betegségek tüneteinek enyhítésére, vércukor csökkentésére, ekcéma ellen és reumatikus panaszok kezelésére, megelőzésére használjuk.

 

Teljes cikk »



A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó martilapu nemzetség 15 faja az északi félteke mérsékelt területein honos.  A martilapu, a homokterületeket kivéve az egész országban gyakori. Leginkább hordalék- iszapgyomtársulások, árokpartok jellemző növénye.

 

Teljes cikk »



A peremizs nemzetség mintegy 90 Óvilági fajt tartalmaz, melyek a fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartoznak. Hazánkban 9 fajával, köztük a védett örménygyökérrel is talál­kozhatunk, mely ártéri gyomtársulásokban, pa­takok mentén és ligetekben ma már csak szórványosan fordul elő.

 

Teljes cikk »



A burgonyafélék családjába (Solanaceae) tarto­zó nadragulya nemzetségnek 4 faja van, ame­lyek Európa délibb felén és Nyugat-Ázsiában egészen a Himalájáig honosak. A nadragulyával az ország egész területén találkozhatunk.

Fő­ként a hegy- és dombvidékek, bükkösök és gyertyános tölgyesek növénye, ahol vágások­ban és erdőszéleken társulásalkotó. Az Alföl­dön ritka. Karó alakú, erőteljes gyökere 30-50 cm hosszú, 2-3 ujjnyi vastag, kívül szürkésbar­na, belül piszkosfehér, húsos, kesernyés ízű.

Teljes cikk »



A fészkesvirágzatúak családjába (Compositae) tartozó martilapu nemzetség 15 faja az északi félteke mérsékelt területein honos. A martilapu, a homokterületeket kivéve, az egész országban gyakori.

Martilapu - Tussilaco Farfara

Teljes cikk »



A fenyőfélék családjába (Abietaceae) tartozó nemzetség 93 tagja egy kivételével az északi féltekén terjedt el. Az erdei fenyő Eurázsia hű­vös és mérsékelt éghajlatú területein Skóciától Észak-Kínáig elterjedt faj.

fenyo

Teljes cikk »



Egyéves, kellemetlen gyomnövény. Főként szemét- és trágyadom­bok környékén, parlagokon, kapás kultúrák­ban, ártereken találkozhatunk vele.A burgonyafélék családjába (Solanaceae) tarto­zó maszlag nemzetség 8 faja Észak-Amerika déli felén honos. Ma már nehéz lenne kideríte­ni, hogy miképpen került Európába és terjedt el.

Csattanó maszlag - Datura Stramonium L

Teljes cikk »



Izsóp, izsópfű, kerti izsóp  (Hyssopus officinális L).  Kissé kámforos, fűszeres illatú és enyhén kesernyés ízű növény.
A Földközi-tenger vidékéről került hozzánk. Külföldön gyakrabban, nálunk ritkábban használják.

Teljes cikk »



« Régebbi cikkek